Ahogy az elmúlt években mindig, idén is a Harvard nyerte el az Egyesült Államok leggazdagabb egyeteme címet.
Ahogy az elmúlt években mindig, idén is a Harvard nyerte el az Egyesült Államok leggazdagabb egyeteme címet. A US News And World Report felmérése szerint az intézmény jócskán lehagyta vetélytársait: csaknem kétszer annyi pénze van, mint a második helyezett Yale-nek – írja a Huffington Post.
A 32 milliárd dolláros vagyon még kiemelkedőbbnek tűnik, ha hozzátesszük, hogy a listán szereplő 1189 egyetem közül a Providence Christian College a „legszegényebb” a maga 15 ezer dollárjával. Az amerikai intézményeknek pedig átlagosan 313 millió dollárja van.
Az alábbi listán a top öt egyetemet és vagyonukat láthatjátok, a galériát pedig a legalacsonyabb költségvetésű intézménnyel egészítettük ki. A legdrágább amerikai egyetemek listáját itt találjátok.
1. Harvard - 32 milliárd dollár
2. Yale - 19 milliárd dollár
3. Princeton - 17 milliárd dollár
4. Stanford - 16,5 milliárd dollár
5. Massachusetts Institute of Technology - 9,7 milliárd dollár
+ 1 Providence Christian College - 15 ezer dollár
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
