Augusztus végére már általában elfogynak az olcsó és jó helyen található lakások a fővárosban: a tehetősebb diákok...
Augusztus végére már általában elfogynak az olcsó és jó helyen található lakások a fővárosban: a tehetősebb diákok azonban választhatnak az úgynevezett magánkollégiumok közül is - írja a Hír24.
Az új kezdeményezés lényege, hogy egy cég megvesz egy nagyobb, jó helyen lévő lakást, és átalakítja úgy, hogy körülbelül 10 fő lakhasson benne. A „hivatalos” kollégiumoknál persze többet, 25-40 ezer forintot kérnek rezsivel együtt. A kollégiumi árakról itt olvashattok, azt pedig, hogy mik a kollégiumi élet előnyei és hátrányai, itt nézhetitek meg.
A „Grassalkovich” kollégiumban például 10 darab 20-22 négyzetméteres, kétágyas szobát alakítottak ki. Minden szoba fürdőszobás (zuhanyzó, mosdó és WC), a koleszhoz pedig tartozik wifi és egy 600 négyzetméteres kert is - mindez havi 40 ezer forintért.
Az albérletárak sem sokkal maradnak el ettől: utoljára 2009-ben csökkentek, az elmúlt időszakban pedig újra növekedni kezdtek. Ez az egyetemista bérlők nagy száma mellett az ingatlanvásárlási kedv mérséklődésének köszönhető - mondta a portálnak Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője. Mennyiért lehet lakást bérelni Budapesten és a többi egyetemvárosban? Erről itt olvashattok.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
