"Luxuskolit" kínálnak a budapesti egyetemistáknak

Augusztus végére már általában elfogynak az olcsó és jó helyen található lakások a fővárosban: a tehetősebb diákok...

  • Eduline
Fazekas István

Augusztus végére már általában elfogynak az olcsó és jó helyen található lakások a fővárosban: a tehetősebb diákok azonban választhatnak az úgynevezett magánkollégiumok közül is - írja a Hír24.

Az új kezdeményezés lényege, hogy egy cég megvesz egy nagyobb, jó helyen lévő lakást, és átalakítja úgy, hogy körülbelül 10 fő lakhasson benne. A „hivatalos” kollégiumoknál persze többet, 25-40 ezer forintot kérnek rezsivel együtt. A kollégiumi árakról itt olvashattok, azt pedig, hogy mik a kollégiumi élet előnyei és hátrányai, itt nézhetitek meg.

A „Grassalkovich” kollégiumban például 10 darab 20-22 négyzetméteres, kétágyas szobát alakítottak ki. Minden szoba fürdőszobás (zuhanyzó, mosdó és WC), a koleszhoz pedig tartozik wifi és egy 600 négyzetméteres kert is - mindez havi 40 ezer forintért.

Az albérletárak sem sokkal maradnak el ettől: utoljára 2009-ben csökkentek, az elmúlt időszakban pedig újra növekedni kezdtek. Ez az egyetemista bérlők nagy száma mellett az ingatlanvásárlási kedv mérséklődésének köszönhető - mondta a portálnak Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezetője. Mennyiért lehet lakást bérelni Budapesten és a többi egyetemvárosban? Erről itt olvashattok.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.