Ijesztő felfedezést tett a Nappal kapcsolatban egy brit egyetem kutatója

A napkitörések mindennaposak, de a jövőben akár akkora erejű kitörésre is sor kerülhet, ami miatt komolyan aggódhatunk.

  • Eduline
Robert Hodgin / Vimeo
Egy évben több száz napkitörés tapasztalható, de ezek általában csak nagyon kis mértékben hatnak a földi életre. A University of Warwick egyik kutatója azonban olyan bizonyítékokat talált, amik miatt kezdhetünk aggódni a kitörések miatt.

Chloë Pugh szerzőtársaival a The Astrophysical Journal Letters folyóiratban arról ír, hogy a jövőben akár tízszer olyan erős kitörések is jöhetnek, mint amiket eddig tapasztaltunk.

A GPS és a rádióhullámok összezavarodhatnak, és súlyos áramkimaradások lehetnek – foglalta össze Pugh a lehetséges következményeket. 5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál

Csak összehasonlításként: egy átlagos napkitörés egy 100 millió megatonnás bomba erejével ér fel, míg a Pughék által valószínűsített szupererejű kitörés egymilliárd megatonna TNT pusztítását végezné el (Hirosimára 1945-ben 0,015 megatonnás bombát dobtak le). Először sikerült elkapni ezt a pillanatot: a NASA hihetetlen felvételt közölt

A kutatók előtt ismert néhány olyan csillag, ami képes ilyen óriási erejű kitörésre, de ezek távolabb vannak a Földtől, így hatásait közvetlenül nem érezzük. A kutatók most arra jöttek rá, hogy ezek a csillagok ebből a szempontból hasonló tulajdonságokkal bírnak, mint a Nap.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.