Mit tehettek, ha átsoroltak önköltséges képzésre, de mégis szeretnétek megtartani az állami ösztöndíjatokat? Segíthet a szakváltás? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Nagyfiam nappali tagozatos, állami ösztöndíjas, anglisztika szakos hallgató, júniusban fejezte be a 2. szemeszterét, de sajnos nem sikerült megszereznie a minimális 30 kreditpontot a két félév során, így önköltséges képzésre sorolják át. Szűkös anyagi körülményeink miatt valószínűleg nem tudja folytatni az egyetemet. Érdeklődnék, hogy alapképzés esetén hányadik félévtől, mekkora összeget és mennyi idő alatt kell visszafizetnünk az államnak.
A rövidebb képzési idővel rendelkező képzéseken, mint amilyen az alap- és a mesterszak, illetve a felsőoktatási szakképzés, csak az első félév után iratkozhatnak ki következmények nélkül az állami ösztöndíjasok. Osztatlan képzés esetén, amikor a képzési idő öt-hat év, annyi kedvezményt kapnak a hallgatók, hogy a második félév után is meggondolhatják magukat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy aki ennél később iratkozik ki, annak nem kell visszafizetnie az első, illetve az első két félév állami ösztöndíjait. Ebben az esetben tehát már valóban van visszafizetési kötelezettség, amely két félévre szól.
Ha félbehagyjátok az egyetemet vagy nem sikerül diplomát szereznetek a hallgatói nyilatkozatban vállalt határidőn belül - amely a képzési idő másfélszerese - akkor az állami ösztöndíj, azaz a tandíj felét kell visszafizetnetek. Ugyanakkor több lehetőségetek van arra, hogy mégse kelljen fizetnetek. Teljes visszafizetési mentességet az kaphat, aki vállalja, hogy az állami ösztöndíjas képzésnek megfelelő ideig hazai munkaviszonyt folytat, esetleg tartós betegség, baleset, szülés, vagy kettő és annál több gyermek nevelése miatt nem tudta befejezni a tanulmányait. Így úszhatjátok meg az állami ösztöndíj visszafizetését.
Továbbá azt is szeretném megkérdezni, hogy arra van-e lehetőség, hogy gyermekem átvétellel (az elhasznált állami ösztöndíjas félévek beszámításával) szakot váltson, és felsőoktatási szakképzésen ismét állami ösztöndíjasként tanulhasson tovább? Valamint érdeklődnék, hogy az átvétellel történő szakváltás esetén szeptemberben már folytathatná is a tanulmányait felsőoktatási szakképzésen?
Két lehetőség van a szakváltásra, az említett átvétel és az újra felvételizés. Utóbbi akkor számít szakváltásnak, ha az utolsó aktív félévet követő egy éven belül történik. Ez olyan, mintha nem is hagytátok volna abba az előző képzést, így nem kell visszafizetnetek semmit. Ugyanakkor a szeptemberben induló képzésekre már lejárt a jelentkezési határidő, a pótfelvételin pedig csak önköltséges helyeket szoktak meghirdetni, így valószínűleg leghamarabb keresztféléven lehetne ezt elintézni - viszont ez is még belefér az egy évbe.
A felvételivel történő szakváltásnak ugyanakkor nagy előnye, hogy ha elegendő pontotok van, akkor elméletileg jobb eséllyel indultok az államis helyekért. Ennek az az oka, hogy a felvételin a most induló évfolyam helyeit töltik fel, amelyek között még több az államis. Ezzel szemben a szakváltásnál csak akkor kaphattok államis helyet, ha üresedés van, például valakit átsoroltak önköltséges képzésre. Ennek ellenére természetesen érdemes megpróbálni.
Az, hogy átvétellel már szeptemberben sikerül-e beiratkozni az új szakra, a fogadó intézménytől függ. Minden egyetem és főiskola egyénileg hirdeti meg az átvételi eljárást és a jelentkezés határidejét is. Bár a legtöbb intézmény inkább a tavaszi szemeszter végén, május-június környékén fogadja az átvételi kérelmeket, van olyan egyetem, ahol csak augusztusban kell jelentkezni.
| A szakváltásról |
Az átvétel történhet intézményen belül - szak, munkarend vagy a képzés nyelve közötti váltással - , illetve intézmények között is. Mindkét esetben feltétel, hogy a két szak ugyanahhoz a képzési területhez tartozzon, tehát anglisztikáról csak egy másik bölcsészszakra mehettek. Az átvétel csak azonos képzési szinten történhet, vagy "lefelé" lépéssel, tehát osztatlan képzésről válthattok alapképzésre, illetve osztatlan vagy alapszakról felsőoktatási szakképzésre. A felvételivel történő szakváltásnál nincsen ilyen kitétel, bármely képzési területre, illetve a végzettségeteknek megfelelően bármely képzési szintre felvételizhettek. A szakváltásról szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
