Hogyan élj fiatal felnőttként? Vloggerek álltak össze, hogy segítsenek
Tavaly év végén startolt el a MySchool csatorna, hogy ellensúlyozzák az iskola végén járó, vagy onnan kikerült fiatalok tapasztalatbeli hiányosságait, melyet egy olyan iskolarendszer okoz, ami nem az életre készít fel.
Eduline
Mikor a giminek vége és kikerülsz a Nagyvilágba, rájössz, hogy nem tudsz SEMMIT. A suliban ugyanis sok mindenről szó van, csak épp azt nem tanítják meg hogyan éljünk boldog, kiegyensúlyozott és sikeres életet.
- indítja bemutatkozást a MySchool Youtube-csatorna, amit három fiatal, a vloggervilágból ismert Csillsz (Csilla), a Soulshine by Andi csatornáról - kitalálhattátok - Andi, valamint Tomcsányi Árpád (Árpi) vezet. A három eltérő karakter minél szélesebb körben szeretné ellátni a tizenéves és korai húszas korosztályt olyan tanácsokkal, amiket a legtöbben kénytelenek voltak a saját bőrükön megtapasztalni, miközben azt akár meg is taníthatták volna nekik a sokszor felesleges lexikális ismeretek helyett.
Andi az egészséges életmód és a párkapcsolatok terén, Árpi a pályaválasztásban (szakmák, egyetemek), Csilla pedig a hétköznapi életben praktikus dolgokról ad tanácsot a követőknek, például az adóbevallásról.
Van egy fiatalos esetlenség egyes videókban (valaki lehet a falat kaparná), például Andi pálinkázási szokásai elég furcsán hatnak egy közparkban, de a probléma valós, sok fiatalnak gondot jelent a beilleszkedés és a csordaszellemnek való megfelelés miatt, hogy igyanak-e alkoholt a többiekkel.
Az alkoholfogyasztás és a pályaválasztás mellett Csilla a különélés költségeiről készített videót, de újabbak is felkerültek a csatornára a diákok és hallgatók pénzkereseti lehetőségéről, valamint közgazdászkodnak kicsit a megfelelő állásokról, hogy mihez milyen végzettségre van szükség.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
