Új érvek szólnak amellett, hogy az MSZP megvizsgálja a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét - mondta Hiller István...
Új érvek szólnak amellett, hogy az MSZP megvizsgálja a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét - mondta Hiller István volt oktatási miniszter pénteken az MTI-nek.
Az MTI azután kérdezte a szocialista politikust, hogy Mesterházy Attila pártelnök előző nap bejelentette: az MSZP hatástanulmányt készít a tandíjmentes felsőoktatási rendszer lehetőségének vizsgálatára, a koncepció elkészítésével pedig Hiller Istvánt bízta meg.
Az MSZP novemberben mutatta be oktatáspolitikai programját. Ebben azt javasolják, hogy a sikeresen felvételizőknek legyen ingyenes felsőoktatási tanulmányaik első éve, míg ezután tanulmányi eredményüktől és szociális helyzetüktől tennék függővé, hogy kapnak-e ösztöndíjat, illetve hogy kell-e tandíjat fizetniük.
Hiller István elmondta: három érv szólt amellett, hogy szakértőik megvizsgálják a tandíjmentesség lehetőségét. Az első - magyarázta -, hogy a kormánynak az önfenntartó felsőoktatásról szóló koncepciója a múlt év végére megbukott, új stratégia helyett pedig csak egy tanévre szóló részmegállapodást kötött a kabinet, vagyis szerinte a felsőoktatás jövője bizonytalan.
A másik oknak azt nevezte, hogy a legújabb adatok szerint már félmillió magyar dolgozik külföldön, a fiatalok növekvő elvándorlásában pedig az eredeti céljával ellentétes hatást elérő hallgatói szerződések mellett a felsőoktatási képzések költsége is közrejátszik.
Végül - folytatta Hiller István - az elmúlt hónapok tanulsága, hogy ahol a válság miatt változtattak a felsőoktatás-politikán, mindenhol bővítették a hozzáférhetőséget. Példaként hozta, hogy Bajorországban eltörlik a tandíjat, miután az ellenzéki pártok és civil mozgalmak a szükségesnél jóval több aláírást gyűjtöttek össze erről szóló népszavazási kezdeményezésükhöz, válaszul pedig Horst Seefoher kormányfő bejelentette, vagy a nép vagy a tartományi gyűlés döntése révén, de biztosan megszűnik a fizetési kötelezettség a felsőoktatásban.
Hiller István hozzátette: a 16 német tartomány közül így már csak Alsó-Szászországban kell tandíjat fizetni, de ott sem sokáig, mivel a januári választáson győztes szociáldemokraták és zöldek annak eltörlését ígérték.
A szocialista politikus - aki a fejlesztési részhozzájárulás 2008-as bevezetésekor is oktatási miniszter volt - azt mondta, a hatástanulmány eredményéről elkészülte után tájékoztatják a nyilvánosságot.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
