Új érvek szólnak amellett, hogy az MSZP megvizsgálja a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét - mondta Hiller István...
Új érvek szólnak amellett, hogy az MSZP megvizsgálja a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét - mondta Hiller István volt oktatási miniszter pénteken az MTI-nek.
Az MTI azután kérdezte a szocialista politikust, hogy Mesterházy Attila pártelnök előző nap bejelentette: az MSZP hatástanulmányt készít a tandíjmentes felsőoktatási rendszer lehetőségének vizsgálatára, a koncepció elkészítésével pedig Hiller Istvánt bízta meg.
Az MSZP novemberben mutatta be oktatáspolitikai programját. Ebben azt javasolják, hogy a sikeresen felvételizőknek legyen ingyenes felsőoktatási tanulmányaik első éve, míg ezután tanulmányi eredményüktől és szociális helyzetüktől tennék függővé, hogy kapnak-e ösztöndíjat, illetve hogy kell-e tandíjat fizetniük.
Hiller István elmondta: három érv szólt amellett, hogy szakértőik megvizsgálják a tandíjmentesség lehetőségét. Az első - magyarázta -, hogy a kormánynak az önfenntartó felsőoktatásról szóló koncepciója a múlt év végére megbukott, új stratégia helyett pedig csak egy tanévre szóló részmegállapodást kötött a kabinet, vagyis szerinte a felsőoktatás jövője bizonytalan.
A másik oknak azt nevezte, hogy a legújabb adatok szerint már félmillió magyar dolgozik külföldön, a fiatalok növekvő elvándorlásában pedig az eredeti céljával ellentétes hatást elérő hallgatói szerződések mellett a felsőoktatási képzések költsége is közrejátszik.
Végül - folytatta Hiller István - az elmúlt hónapok tanulsága, hogy ahol a válság miatt változtattak a felsőoktatás-politikán, mindenhol bővítették a hozzáférhetőséget. Példaként hozta, hogy Bajorországban eltörlik a tandíjat, miután az ellenzéki pártok és civil mozgalmak a szükségesnél jóval több aláírást gyűjtöttek össze erről szóló népszavazási kezdeményezésükhöz, válaszul pedig Horst Seefoher kormányfő bejelentette, vagy a nép vagy a tartományi gyűlés döntése révén, de biztosan megszűnik a fizetési kötelezettség a felsőoktatásban.
Hiller István hozzátette: a 16 német tartomány közül így már csak Alsó-Szászországban kell tandíjat fizetni, de ott sem sokáig, mivel a januári választáson győztes szociáldemokraták és zöldek annak eltörlését ígérték.
A szocialista politikus - aki a fejlesztési részhozzájárulás 2008-as bevezetésekor is oktatási miniszter volt - azt mondta, a hatástanulmány eredményéről elkészülte után tájékoztatják a nyilvánosságot.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
