Hiller: újabb érvek szólnak a tandíjmentesség vizsgálata mellett

Új érvek szólnak amellett, hogy az MSZP megvizsgálja a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét - mondta Hiller István...

  • MTI
Stiller Ákos

Új érvek szólnak amellett, hogy az MSZP megvizsgálja a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét - mondta Hiller István volt oktatási miniszter pénteken az MTI-nek.

Az MTI azután kérdezte a szocialista politikust, hogy Mesterházy Attila pártelnök előző nap bejelentette: az MSZP hatástanulmányt készít a tandíjmentes felsőoktatási rendszer lehetőségének vizsgálatára, a koncepció elkészítésével pedig Hiller Istvánt bízta meg.

Az MSZP novemberben mutatta be oktatáspolitikai programját. Ebben azt javasolják, hogy a sikeresen felvételizőknek legyen ingyenes felsőoktatási tanulmányaik első éve, míg ezután tanulmányi eredményüktől és szociális helyzetüktől tennék függővé, hogy kapnak-e ösztöndíjat, illetve hogy kell-e tandíjat fizetniük.

Hiller István elmondta: három érv szólt amellett, hogy szakértőik megvizsgálják a tandíjmentesség lehetőségét. Az első - magyarázta -, hogy a kormánynak az önfenntartó felsőoktatásról szóló koncepciója a múlt év végére megbukott, új stratégia helyett pedig csak egy tanévre szóló részmegállapodást kötött a kabinet, vagyis szerinte a felsőoktatás jövője bizonytalan.

A másik oknak azt nevezte, hogy a legújabb adatok szerint már félmillió magyar dolgozik külföldön, a fiatalok növekvő elvándorlásában pedig az eredeti céljával ellentétes hatást elérő hallgatói szerződések mellett a felsőoktatási képzések költsége is közrejátszik.

Végül - folytatta Hiller István - az elmúlt hónapok tanulsága, hogy ahol a válság miatt változtattak a felsőoktatás-politikán, mindenhol bővítették a hozzáférhetőséget. Példaként hozta, hogy Bajorországban eltörlik a tandíjat, miután az ellenzéki pártok és civil mozgalmak a szükségesnél jóval több aláírást gyűjtöttek össze erről szóló népszavazási kezdeményezésükhöz, válaszul pedig Horst Seefoher kormányfő bejelentette, vagy a nép vagy a tartományi gyűlés döntése révén, de biztosan megszűnik a fizetési kötelezettség a felsőoktatásban.

Hiller István hozzátette: a 16 német tartomány közül így már csak Alsó-Szászországban kell tandíjat fizetni, de ott sem sokáig, mivel a januári választáson győztes szociáldemokraták és zöldek annak eltörlését ígérték.

A szocialista politikus - aki a fejlesztési részhozzájárulás 2008-as bevezetésekor is oktatási miniszter volt - azt mondta, a hatástanulmány eredményéről elkészülte után tájékoztatják a nyilvánosságot.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.