A felsőoktatásból több tízmilliárdot kivonó Széll Kálmán-terv "nem a legdicsőbb anyag", a "röghöz kötő" hallgatói szerződések bevezetése nem a legjobb megoldás, a diákhitel 2-vel pedig még mindig sok a probléma - egy egyetemistáknak rendezett szerdai vitaesten kiderült, a kormány legtöbbet kritizált felsőoktatási döntéseiről Hiller István és Pokorni Zoltán voltaképp ugyanazt gondolja. Decemberben mindketten nemmel szavaztak az új oktatási törvényekre.
"Kérdezze meg inkább Hoffmann Rózsát vagy Kis Norbertet" - így válaszolt Pokorni Zoltán a Bibó István Szakkollégium szerdai vitaestjén arra a kérdésre, miért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kapta meg a jogászképzésnek adott államilag finanszírozott helyek felét. A volt oktatási miniszter szerint az egyházi felsőoktatási intézmények támogatása alkotmányos jogot ugyan nem sért, de a "racionális mérlegelés szempontjából kifogásolható döntés".
Ahogy pár száz méterrel arrébb, az ELTE bölcsészkarán éppen "egyetemfoglaláson" dolgozó Hallgatói Hálózat (HaHa) fórumán, úgy a jogi karon tartott vitán is a 2012-es hallgatói létszám volt a legfőbb téma. A két oktatáspolitikus nem értett egyet abban, mi alapján kellene szétosztani az állami ösztöndíjas helyeket az egyetemek, főiskolák között: a szocialista Hiller István szerint az érettségizettek, a felsőoktatásba felvettek és az államilag támogatott hallgatók között meg lehetne határozni egy arányt, amelyet a demográfiai változásoknak megfelelően évről évre módosítani lehet, a felsőoktatási rangsorok és a diplomás-pályakövetési adatok pedig éppen elegendő alapot adnának az ösztöndíjas helyek szétosztásához.
Pokorni szerint a felmérések adatai is torzíthatnak. "Nem biztos, hogy a keresettség alapján kellene finanszíroznunk, a hiányszakmákkal, a kevésbé keresett és a rosszabbul fizetett szakmákkal is kell foglalkozni. A közszférában dolgozók, például a pedagógusok számát meg lehet előre jósolni, a gazdaságban dolgozókét azonban nem" - mondta.A Hoffmann Rózsa államtitkárral rendre összekapó fideszes oktatáspolitikus szerint a pályakövetési rendszerben a válaszadás önkéntes, a vidéki egyetemeken végzettek általában nem is küldik vissza a kérdőíveket, "pedig akkor kiderülne, hogy nem mindenhol olyan jó az elhelyezkedési arány a bölcsész- és a közgazdászképzésben". Pokorni szerint a kormány jól gazdálkodik a közpénzzel, a közszolgálati egyetemen keresztül az állami szektorban dolgozókat, egyébként pedig csak azokat támogatja, akik az előírt idő alatt megszerzik a diplomát, majd utána Magyarországon dolgoznak.
| Ha marad, ha nem |
| A "kiemelt képzési területeken" nem fogják feltölteni az államilag finanszírozott helyeket, más képzéseken pedig még a legjobbaktól is megvonták a támogatást - jósolta meg Hiller István. Azt Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is elismerte az eduline-nak, számítanak arra, hogy maradnak majd részösztöndíjas helyek, míg a mesterszakokon állami helyeket is újra lehet majd osztani a pótfelvételi előtt. A témáról bővebben itt olvashattok. |
A hallgatói szerződés "nem ideális" megoldás
Az orvoselvándorlás megakadályozására találták ki, de "még ha morálisan indokolható is", nem felel meg az EU alapelveinek - mondta a hallgatói szerződésekről Hiller István, aki szerint a hatályos EU-s szabályokon meg lehet próbálni változtatni, "de áthágni nem lehet őket". A volt oktatási miniszter szerint egyelőre az is kérdés, hogyan ellenőrzik majd, hogy az állami pénzen diplomát szerzett hallgatók valóban itthon vállalnak-e munkát - adatbázisok kreálásával vagy önkéntes bevallással.
"Legyünk realisták: a külföldi és az itthoni bérek között mindig jelentős szám lesz a szorzó" - reagált Pokorni. A hallgatói szerződés szerinte sem "idális" megoldás, fontos lenne a béreken emelni és garantált állást biztosítani a végzett hallgatóknak, de a szabad munkavállalás az ország számára még így is komoly kockázat. "Nem mindegy, mekkora az elvándorlás aránya. Az EU ráadásul a felsőoktatás centralizálására, párizsi, berlini és bécsi egyetemi központok létrehozásán dolgozik" - mondta.
Egészségügy és nyugdíj - a két nagy rivális
"Ne tegyünk úgy, mintha a finanszírozás megoldhatatlan lenne" - Hiller szerint éppen elég baj, hogy a szaktárca - amelyből "hiányzik a szakmai érdekérvényesítés" - helyett a tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv határozta meg a felsőoktatási kivonások összegét. „Igazad lenne, ha a kormány egy jól működő rendszert vert volna szét. Attól, hogy az eszköz nem tetszik, a problémákat még látnunk kell" - válaszolt Pokorni. Hozzátette: az ország nincs abban a helyzetben, hogy mellőzhesse az elvonást, a két nagy "rivális rendszerbe", a nyugdíjfinanszírozásba és az egészségügybe ugyanis több pénzt kell fektetni. Azt azonban elismerte, hogy a Széll Kálmán-terv a felsőoktatás szempontjából "valóban nem a legdicsőbb anyag".
Pokorni Zoltán szerint a diákhitel 2-vel is sok még a probléma, bár "elvileg" az állami helyekről kiszoruló felvételizők problémáit "képes megoldani". A hitel jelentős állami kamattámogatásával - a kölcsön kétszázalékos, fix kamatozású, számítások szerint azonban éppen annyi állami pénzt visz majd el, amennyit a Széll Kálmán-terv alapján elvonnának az egyetemektől és főiskoláktól - sem ő, sem Hiller nem ért egyet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
