A felsőoktatásból több tízmilliárdot kivonó Széll Kálmán-terv "nem a legdicsőbb anyag", a "röghöz kötő" hallgatói szerződések bevezetése nem a legjobb megoldás, a diákhitel 2-vel pedig még mindig sok a probléma - egy egyetemistáknak rendezett szerdai vitaesten kiderült, a kormány legtöbbet kritizált felsőoktatási döntéseiről Hiller István és Pokorni Zoltán voltaképp ugyanazt gondolja. Decemberben mindketten nemmel szavaztak az új oktatási törvényekre.
"Kérdezze meg inkább Hoffmann Rózsát vagy Kis Norbertet" - így válaszolt Pokorni Zoltán a Bibó István Szakkollégium szerdai vitaestjén arra a kérdésre, miért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kapta meg a jogászképzésnek adott államilag finanszírozott helyek felét. A volt oktatási miniszter szerint az egyházi felsőoktatási intézmények támogatása alkotmányos jogot ugyan nem sért, de a "racionális mérlegelés szempontjából kifogásolható döntés".
Ahogy pár száz méterrel arrébb, az ELTE bölcsészkarán éppen "egyetemfoglaláson" dolgozó Hallgatói Hálózat (HaHa) fórumán, úgy a jogi karon tartott vitán is a 2012-es hallgatói létszám volt a legfőbb téma. A két oktatáspolitikus nem értett egyet abban, mi alapján kellene szétosztani az állami ösztöndíjas helyeket az egyetemek, főiskolák között: a szocialista Hiller István szerint az érettségizettek, a felsőoktatásba felvettek és az államilag támogatott hallgatók között meg lehetne határozni egy arányt, amelyet a demográfiai változásoknak megfelelően évről évre módosítani lehet, a felsőoktatási rangsorok és a diplomás-pályakövetési adatok pedig éppen elegendő alapot adnának az ösztöndíjas helyek szétosztásához.
Pokorni szerint a felmérések adatai is torzíthatnak. "Nem biztos, hogy a keresettség alapján kellene finanszíroznunk, a hiányszakmákkal, a kevésbé keresett és a rosszabbul fizetett szakmákkal is kell foglalkozni. A közszférában dolgozók, például a pedagógusok számát meg lehet előre jósolni, a gazdaságban dolgozókét azonban nem" - mondta.A Hoffmann Rózsa államtitkárral rendre összekapó fideszes oktatáspolitikus szerint a pályakövetési rendszerben a válaszadás önkéntes, a vidéki egyetemeken végzettek általában nem is küldik vissza a kérdőíveket, "pedig akkor kiderülne, hogy nem mindenhol olyan jó az elhelyezkedési arány a bölcsész- és a közgazdászképzésben". Pokorni szerint a kormány jól gazdálkodik a közpénzzel, a közszolgálati egyetemen keresztül az állami szektorban dolgozókat, egyébként pedig csak azokat támogatja, akik az előírt idő alatt megszerzik a diplomát, majd utána Magyarországon dolgoznak.
| Ha marad, ha nem |
| A "kiemelt képzési területeken" nem fogják feltölteni az államilag finanszírozott helyeket, más képzéseken pedig még a legjobbaktól is megvonták a támogatást - jósolta meg Hiller István. Azt Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is elismerte az eduline-nak, számítanak arra, hogy maradnak majd részösztöndíjas helyek, míg a mesterszakokon állami helyeket is újra lehet majd osztani a pótfelvételi előtt. A témáról bővebben itt olvashattok. |
A hallgatói szerződés "nem ideális" megoldás
Az orvoselvándorlás megakadályozására találták ki, de "még ha morálisan indokolható is", nem felel meg az EU alapelveinek - mondta a hallgatói szerződésekről Hiller István, aki szerint a hatályos EU-s szabályokon meg lehet próbálni változtatni, "de áthágni nem lehet őket". A volt oktatási miniszter szerint egyelőre az is kérdés, hogyan ellenőrzik majd, hogy az állami pénzen diplomát szerzett hallgatók valóban itthon vállalnak-e munkát - adatbázisok kreálásával vagy önkéntes bevallással.
"Legyünk realisták: a külföldi és az itthoni bérek között mindig jelentős szám lesz a szorzó" - reagált Pokorni. A hallgatói szerződés szerinte sem "idális" megoldás, fontos lenne a béreken emelni és garantált állást biztosítani a végzett hallgatóknak, de a szabad munkavállalás az ország számára még így is komoly kockázat. "Nem mindegy, mekkora az elvándorlás aránya. Az EU ráadásul a felsőoktatás centralizálására, párizsi, berlini és bécsi egyetemi központok létrehozásán dolgozik" - mondta.
Egészségügy és nyugdíj - a két nagy rivális
"Ne tegyünk úgy, mintha a finanszírozás megoldhatatlan lenne" - Hiller szerint éppen elég baj, hogy a szaktárca - amelyből "hiányzik a szakmai érdekérvényesítés" - helyett a tavaly tavasszal nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv határozta meg a felsőoktatási kivonások összegét. „Igazad lenne, ha a kormány egy jól működő rendszert vert volna szét. Attól, hogy az eszköz nem tetszik, a problémákat még látnunk kell" - válaszolt Pokorni. Hozzátette: az ország nincs abban a helyzetben, hogy mellőzhesse az elvonást, a két nagy "rivális rendszerbe", a nyugdíjfinanszírozásba és az egészségügybe ugyanis több pénzt kell fektetni. Azt azonban elismerte, hogy a Széll Kálmán-terv a felsőoktatás szempontjából "valóban nem a legdicsőbb anyag".
Pokorni Zoltán szerint a diákhitel 2-vel is sok még a probléma, bár "elvileg" az állami helyekről kiszoruló felvételizők problémáit "képes megoldani". A hitel jelentős állami kamattámogatásával - a kölcsön kétszázalékos, fix kamatozású, számítások szerint azonban éppen annyi állami pénzt visz majd el, amennyit a Széll Kálmán-terv alapján elvonnának az egyetemektől és főiskoláktól - sem ő, sem Hiller nem ért egyet.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
