Mivel sokan támogatják és követik figyelemmel a fiú sorsát, Pistire nagy teher hárul, amikor döntenie kell, hogyan folytatja az érettségi után. Egy csomó behatás éri: minden oldalról tanácsokat kap a továbbtanulással kapcsolatban, és így az érettségi és a felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje közeledtével hetente változnak a tervei.
“Abban biztos vagyok, hogy a történelemmel és a franciával szeretnék valamit kezdeni” – mondja Pisti, aki a kollégiumi társalgóban ülve elárulja: megbeszélte az iskola igazgatójával, Hardi Titusz atyával, hogy idén nem adja be magyar egyetemre a jelentkezését, hanem előbb Franciaországba, egy ottani egyetemre megy nyelvet tanulni. Egy kint élő egykori bencés diákkal már fel is vették a kapcsolatot, ő fog segíteni a fiúnak a kinti boldogulásban.
“Szegény családból származom. Anyukám meghalt 11 éves koromban. A vér szerinti szüleim nyolcéves koromban elváltak. Én anyukámmal maradtam. Anyukám összejött egy hencidai férfival, akitől született egy gyereke, Dzsennifer, a húgom. Három évre rá anyukám meghalt, és a mostohaapám anyukája vállalt el minket. Négyen vagyunk testvérek.” A cikk folytatását az Abcúg.hu-n olvashatjátok el.
