Három lépcsőben emelik a fizetéseket a felsőoktatásban

Három lépcsőben fog emelkedni a teljes oktatói-kutatói kör bére a felsőoktatásban.

  • eduline/mti
MTI / Faludi Imre

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kormány döntését ismertetve november elején elmondta: a januári 15 százalékos növelést 2017-ben és 2018-ban is 5-5 százalékos béremelés követi. Megalázó helyzetbe hozta a kormány az egyetemi oktatókat

Palkovics László felsőoktatási államtitkár tájékoztatása szerint a bértábla rendezésének költsége három évre 15,2 milliárd forint, ezt teljes egészében a költségvetés állja. 2015. októberi adatok szerint mintegy 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése.

Az egyetemi tanárok bére 2015-ben 437 300 forint, ez 2016 januárjában 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018-as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Adjunktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér 251 ezerre, majd 2017-ben 264 ezerre, 2018-ban 277 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre, 2017-ben 211 ezerre, majd 2018-ban 221 ezer forintra emelkedik.

A felsőoktatási államtitkár hozzátette, hogy a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén 5 milliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés 1 százaléka.

A közoktatásban a minősítési eljáráson átesett tanároknak nőne a fizetése. Azonban az új minimálbér miatt van, aki 20 ezer forintot bukott havonta. A részleteket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.