Június 1-től módosultak az állami ösztöndíj feltételei: csökkent a kötelező hazai munkaviszony ideje, bővült a...
Június 1-től módosultak az állami ösztöndíj feltételei: csökkent a kötelező hazai munkaviszony ideje, bővült a mentesítések köre, a szerződés helyett nyilatkozatot írnak alá az ösztöndíjas hallgatók - hívta fel a figyelmet az Educatio.
Eredetileg az állami ösztöndíjas hallgatóknak a képzési idő kétszeresét kellett volna ledolgozniuk a diplomázást követően, méghozzá Magyarországon: az új szabályozás szerint a tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatni az oklevél megszerzését követő 20 éven belül. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, ami egy hat féléves képzés esetében 900 nap hazai munkaviszonyt jelent.
Ha valaki nem teljesíti ezt a kötelezettséget, vissza kell fizetnie a már „ledolgozott" napokkal csökkentett ösztöndíj inflációval megnövelt összegét. Tehát ha a 900 napból valaki 500 napot dolgozott itthon, akkor csak a fennmaradó 400 napra arányosan eső ösztöndíj összegét kell visszafizetnie.
A KSH által megállapított infláció mértéke minden évben csak a fennmaradó („még le nem dolgozott") összeget növeli, amiről évente értesítést küld az érintettnek a nyilvántartó hatóság.
Nem kell visszafizetnie a képzés költséget annak, aki alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után meggondolja magát, és félbehagyja tanulmányait.
Ha a hallgató nem szerzi meg a képzési idő másfélszerese alatt a diplomát, kérheti, hogy a visszafizetés helyett az ösztöndíjjal támogatott féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyát vegyék figyelembe. A hallgatói szerződés módosítását májusban fogadta el az Országgyűlés: a további mentességekről itt olvashattok.
Hazai munkaviszonynak számít az őstermelői tevékenység, a megbízási szerződés alapján folytatott személyes munkavégzés, ha az ebből származó, adóköteles jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, valamint az egyéni és társas vállalkozói tevékenység is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
