Jelentős béremeléseket javasol a felsőoktatásban a Magyar Rektori Konferencia.
A magyar költségvetés tartós egyensúlyára és a 2013-tól jellemző, s az elkövetkező évekre előre jelzett gazdasági növekedésre, valamint az ebből származó költségvetési többletbevételekre hivatkozva a Magyar Rektori Konferencia úgy véli, hogy mindezek lehetővé teszik, hogy a 2015 novemberében elfogadott, mérsékeltebb oktatói béremelésen túlmenően a kormány jelentősebb mértékben növelje a felsőoktatási béreket, ezzel is segítve a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztését és versenyképességének fokozását - írják közleményükben.
Az MRK azt kéri, hogy hajtsák végre a béremeléseket. Úgy vélik, jelenleg a magyar oktatói bérek sem a versenyszférával, sem az európai - de még a közép-európai - oktatói bérekkel sem versenyképesek, emiatt csak egy, az MRK által javasolt bérszínvonal ellensúlyozza a jelentős külföldi és hazai piaci elszívó erőt, amely a felsőoktatási szakemberek, és leginkább az utánpótlás biztosításában okoz évről-évre egyre növekvő nehézségeket.
Az MRK támogatja, hogy a bérfejlesztéshez - ösztönző elemként - rendszeres teljesítményértékelés kapcsolódjon, biztosítva, hogy a tartósan jó teljesítményt nyújtó oktatók részesüljenek belőle. Az MRK a konkrét bérfejlesztési javaslatát megküldte az EMMI Oktatási Államtitkársága számára - írják közleményükben.
A közelmúltban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezet is jelezte, hogy az érettségivel rendelkezők garantált bérminimumának növelése miatt minimálisra csökkent a különbség a felsőoktatási intézményekben dolgozó jól képzett, a pályájukon hosszú évek óta dolgozó kollégáik fizetése között. A bérfeszültség miatt ők is további emeléseket javasoltak, hogy kollégáik is megbecsülve érezzék munkájukat.
Nő a bérfeszültség a felsőoktatásban a minimálbér emelése miatt
A magasan képzett és hosszú idő óta közszférában dolgozó munkavállalók bérét lassan beéri a kevésbé tanultak fizetése, a szakszervezetek mozgolódnak. Mind az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete üdvözli, hogy sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
