A kormány szerint fejlődés van? A rektorok szerint akkor adjanak több pénzt

Jelentős béremeléseket javasol a felsőoktatásban a Magyar Rektori Konferencia.

  • eduline/mti
Bódis József, az MRK elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
Túry Gergely

A magyar költségvetés tartós egyensúlyára és a 2013-tól jellemző, s az elkövetkező évekre előre jelzett gazdasági növekedésre, valamint az ebből származó költségvetési többletbevételekre hivatkozva a Magyar Rektori Konferencia úgy véli, hogy mindezek lehetővé teszik, hogy a 2015 novemberében elfogadott, mérsékeltebb oktatói béremelésen túlmenően a kormány jelentősebb mértékben növelje a felsőoktatási béreket, ezzel is segítve a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztését és versenyképességének fokozását - írják közleményükben.

Az MRK azt kéri, hogy hajtsák végre a béremeléseket. Úgy vélik, jelenleg a magyar oktatói bérek sem a versenyszférával, sem az európai - de még a közép-európai - oktatói bérekkel sem versenyképesek, emiatt csak egy, az MRK által javasolt bérszínvonal ellensúlyozza a jelentős külföldi és hazai piaci elszívó erőt, amely a felsőoktatási szakemberek, és leginkább az utánpótlás biztosításában okoz évről-évre egyre növekvő nehézségeket.

Az MRK támogatja, hogy a bérfejlesztéshez - ösztönző elemként - rendszeres teljesítményértékelés kapcsolódjon, biztosítva, hogy a tartósan jó teljesítményt nyújtó oktatók részesüljenek belőle. Az MRK a konkrét bérfejlesztési javaslatát megküldte az EMMI Oktatási Államtitkársága számára - írják közleményükben.

A közelmúltban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezet is jelezte, hogy az érettségivel rendelkezők garantált bérminimumának növelése miatt minimálisra csökkent a különbség a felsőoktatási intézményekben dolgozó jól képzett, a pályájukon hosszú évek óta dolgozó kollégáik fizetése között. A bérfeszültség miatt ők is további emeléseket javasoltak, hogy kollégáik is megbecsülve érezzék munkájukat.

Nő a bérfeszültség a felsőoktatásban a minimálbér emelése miatt

A magasan képzett és hosszú idő óta közszférában dolgozó munkavállalók bérét lassan beéri a kevésbé tanultak fizetése, a szakszervezetek mozgolódnak. Mind az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete üdvözli, hogy sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.