Nő a bérfeszültség a felsőoktatásban a minimálbér emelése miatt
A magasan képzett és hosszú idő óta közszférában dolgozó munkavállalók bérét lassan beéri a kevésbé tanultak fizetése, a szakszervezetek mozgolódnak.
Bódis József, az MRK elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
Túry Gergely
A magyar költségvetés tartós egyensúlyára és a 2013-tól jellemző, s az elkövetkező évekre előre jelzett gazdasági növekedésre, valamint az ebből származó költségvetési többletbevételekre hivatkozva a Magyar Rektori Konferencia úgy véli, hogy mindezek lehetővé teszik, hogy a 2015 novemberében elfogadott, mérsékeltebb oktatói béremelésen túlmenően a kormány jelentősebb mértékben növelje a felsőoktatási béreket, ezzel is segítve a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztését és versenyképességének fokozását - írják közleményükben.
Az MRK azt kéri, hogy hajtsák végre a béremeléseket. Úgy vélik, jelenleg a magyar oktatói bérek sem a versenyszférával, sem az európai - de még a közép-európai - oktatói bérekkel sem versenyképesek, emiatt csak egy, az MRK által javasolt bérszínvonal ellensúlyozza a jelentős külföldi és hazai piaci elszívó erőt, amely a felsőoktatási szakemberek, és leginkább az utánpótlás biztosításában okoz évről-évre egyre növekvő nehézségeket.
Az MRK támogatja, hogy a bérfejlesztéshez - ösztönző elemként - rendszeres teljesítményértékelés kapcsolódjon, biztosítva, hogy a tartósan jó teljesítményt nyújtó oktatók részesüljenek belőle. Az MRK a konkrét bérfejlesztési javaslatát megküldte az EMMI Oktatási Államtitkársága számára - írják közleményükben.
A közelmúltban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezet is jelezte, hogy az érettségivel rendelkezők garantált bérminimumának növelése miatt minimálisra csökkent a különbség a felsőoktatási intézményekben dolgozó jól képzett, a pályájukon hosszú évek óta dolgozó kollégáik fizetése között. A bérfeszültség miatt ők is további emeléseket javasoltak, hogy kollégáik is megbecsülve érezzék munkájukat.
