A kormány szerint fejlődés van? A rektorok szerint akkor adjanak több pénzt

Jelentős béremeléseket javasol a felsőoktatásban a Magyar Rektori Konferencia.

  • eduline/mti
Bódis József, az MRK elnöke, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
Túry Gergely

A magyar költségvetés tartós egyensúlyára és a 2013-tól jellemző, s az elkövetkező évekre előre jelzett gazdasági növekedésre, valamint az ebből származó költségvetési többletbevételekre hivatkozva a Magyar Rektori Konferencia úgy véli, hogy mindezek lehetővé teszik, hogy a 2015 novemberében elfogadott, mérsékeltebb oktatói béremelésen túlmenően a kormány jelentősebb mértékben növelje a felsőoktatási béreket, ezzel is segítve a magyar felsőoktatás minőségi fejlesztését és versenyképességének fokozását - írják közleményükben.

Az MRK azt kéri, hogy hajtsák végre a béremeléseket. Úgy vélik, jelenleg a magyar oktatói bérek sem a versenyszférával, sem az európai - de még a közép-európai - oktatói bérekkel sem versenyképesek, emiatt csak egy, az MRK által javasolt bérszínvonal ellensúlyozza a jelentős külföldi és hazai piaci elszívó erőt, amely a felsőoktatási szakemberek, és leginkább az utánpótlás biztosításában okoz évről-évre egyre növekvő nehézségeket.

Az MRK támogatja, hogy a bérfejlesztéshez - ösztönző elemként - rendszeres teljesítményértékelés kapcsolódjon, biztosítva, hogy a tartósan jó teljesítményt nyújtó oktatók részesüljenek belőle. Az MRK a konkrét bérfejlesztési javaslatát megküldte az EMMI Oktatási Államtitkársága számára - írják közleményükben.

A közelmúltban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezet is jelezte, hogy az érettségivel rendelkezők garantált bérminimumának növelése miatt minimálisra csökkent a különbség a felsőoktatási intézményekben dolgozó jól képzett, a pályájukon hosszú évek óta dolgozó kollégáik fizetése között. A bérfeszültség miatt ők is további emeléseket javasoltak, hogy kollégáik is megbecsülve érezzék munkájukat.

Nő a bérfeszültség a felsőoktatásban a minimálbér emelése miatt

A magasan képzett és hosszú idő óta közszférában dolgozó munkavállalók bérét lassan beéri a kevésbé tanultak fizetése, a szakszervezetek mozgolódnak. Mind az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete üdvözli, hogy sikerült megállapodni a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.