Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem - ezek az intézmények vezetik a HVG 2013-as bölcsészettudományi képzésterületi rangsorát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem két kara, a bölcsész és a pedagógiai továbbra is tartja első helyét a hallgatók teljesítménye alapján összeállított 2013-as részletes rangsorban - az ELTE BTK a legnépszerűbb bölcsészkar az országban, de a középiskolai tanulmányi versenyek helyezettjeinek száma is itt a legmagasabb. Az ELTE két karán, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán 400 feletti volt a felvett hallgatók pontszámának átlaga, annak ellenére, hogy idén már - az állami ösztöndíjas helyek csökkenése miatt - az önköltséges elsőévesek eredményei is számítanak.
Az ELTE mellett a legjobb öt közé jutott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem is. A huszonhét rangsorolt intézményből tizenötben a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya nem érte el az ötven százalékot - a legjobb eredményt ebben az ELTE BTK és PPK, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem érte el.
Rang (oktatók kiválósága) | Intézmény | Rang (hallgatók kiválósága) | Intézmény |
1. | Miskolci Egyetem BTK | 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK |
1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK | 1. | Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK |
3. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK | 3. | Károli Gáspár Református Egyetem BTK |
4. | Eszterházy Károly Főiskola BTK | 4. | Debreceni Egyetem BTK |
5. | Debreceni Egyetem BTK | 5. | Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK |
| 5. | Szegedi Tudományegyetem BTK |
Rangsor az oktatók teljesítménye alapján
Az összesített oktatói rangsor élén a Miskolci Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a harmadik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a negyedik az egri Eszterházy Károly Főiskola, az ötödik pedig holtversenyben a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az oktatói rangsorban elért helyezések az akadémikusok és akadémiai doktorok számának figyelembe vétele miatt a HVG Diploma kiadványétól eltérőek lehetnek.
A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, megismerheted a pályakövetési rendszer adatait, valamint megtudhatod, mekkora kiadással kell számolniuk az elsőéves hallgatóknak, milyen változások várhatóak a felsőoktatásban, mennyibe kerül a külföldi továbbtanulás, és milyen szempontok alapján érdemes egyetemet-főiskolát választani. A Diploma különszámot keresd az újságárusoknál vagy rendeld meg itt a kiadótól közvetlenül.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
