Mindenki nyertese a folyamatnak - mondta a felsőoktatás átalakítása kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az...
Mindenki nyertese a folyamatnak - mondta a felsőoktatás átalakítása kapcsán Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorában szerdán. A kormány szerdai határozata választ ad az egyetemisták félelmeire, és egyúttal másfél éve meghirdetett céljai is teljesülnek azáltal, hogy a hallgatók minél magasabb arányban fejezzék be eredményesen felsőfokú tanulmányaikat, és a jelenleginél jobb minőségű, jobb elhelyezkedési esélyeket biztosító diplomákat szerezzenek - mondta a kormányszóvivő.
Hozzáfűzte, hogy a kormány megérti a diákok félelmeit, amelyek az állami ösztöndíj, fél ösztöndíj, diákhitel rendszerének meg nem értéséből fakadt, és indokoltak a változtatások. Az állam abban érdekelt, hogy aki bekerül a felsőoktatásba, meghatározott időn belül el is végezze a választott szakot, és versenyképes diplomával lépjen ki a munkaerőpiacra.
A kormány döntése szerint az állam által finanszírozott helyek száma 2013 őszén nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél. Ezzel a kormány nagyon tágra nyitotta a kaput a felsőoktatásban, hiszen ez a minimális szám, de ennél lehet több is az államilag finanszírozott helyekre felvett hallgatók száma, ez egy felülről nyitott szám - mondta Giró-Szász, aki hozzátette: a szaktárca szabályozza majd, hogy milyen szakokon, mely mértékben lesznek államilag finanszírozott helyek, ez várhatóan még karácsony előtt nyilvánosságra kerül.
A felsőoktatás finanszírozási kérdései kapcsán a kormányszóvivő arra hívta fel a figyelmet: téves az az álláspont, hogy az állam pénzt vesz ki a felsőoktatásból, hiszen túl azon, hogy jövőre 24 milliárddal több jut a területre, összességében még hozzávetőleg félszáz milliárddal segítik a felsőoktatást.
"Meglehetősen körvonalazatlan képlet"
Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a műsorban üdvözölte, hogy a hallgatói részösztöndíj - legalábbis átmenetileg - "kimúlt", továbbá, hogy legalább tavalyi szinten rögzítették az államilag finanszírozott helyek számát. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a kancellári rendszerről velük nem tárgyalt senki, nem ismerik az erre vonatkozó elképzeléseket, a folyamatos és szigorú gazdasági ellenőrzés azonban már évek óta működik az egyetemeken.
A rektori konferencia elnöke szerint a legutóbbi kormányzati kommunikációk szerint különböző formákban ígérkező összesen 74 milliárdos többlettámogatás korántsem biztos, hogy alkalmas a 37 milliárdos elvonás kompenzálására. "Meglehetősen körvonalazatlan képletről van szó" - jegyezte meg Mezey Barna.
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja a műsorban üdvözölte, hogy a kormány belátja, óriási hibát követett el, és a hallgatóknak igaza volt.
Ugyanakkor a HÖOK képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a diákok nem csak a keretszámok miatt mentek az utcára, emelték fel hangjukat, összesen féltucatnyi követelést fogalmaztak meg szervezeteik.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
