Itt a feketelista: a legveszélyesebb egyetemek listájáról mindenki menekülne

A Newsweek szerint az oktatók elvárásaitól, a tandíj és a különböző juttatások összegétől, sőt a biztonságérzettől is...

  • Eduline

A Newsweek szerint az oktatók elvárásaitól, a tandíj és a különböző juttatások összegétől, sőt a biztonságérzettől is függ, hogyan érzitek magatokat az egyetemen. A lap összeállította a "legstresszesebb" és a legveszélyesebb intézmények listáját - az első helyen végzett egyetemeken hatalmas a túljelentkezést, magasak az elvárosok, kevesen kapnak szociális támogatást és sok bűncselekmény történik a campuson.

1. Washington University (St Louis)
Wikipedia

A hallgatók körülbelül fele kap valamilyen juttatást az egyetemtől (ez az első öt helyezettnél jellemző arány). A legveszélyesebb egyetemek listáján a hatodik helyen áll, és csupán a jelentkezők 17 százalékát veszik fel az intézménybe. Az éves tandíj meghaladja a 13 millió forintot.

2. University of Pennsylvania

Wikipedia

Bár ezen az egyetemen még nagyobb a túljelentkezés (csupán a felvételizők 12 százaléka kerül be), valamivel kevesebb bűncselekmény történik, mint a Washington Universityn, és az éves tandíj is alacsonyabb (12,7 millió forint).

3. Columbia University (New York)

Wikipedia

Bár itt magasabb a tandíj, magasabbak a szociális juttatások is: átlagosan 7 millió forint támogatást kapnak a rászoruló diákok egy tanévben.

4. Harvard

Az éves tandíj 56 ezer dollár, azaz 12,4 millió forint, ez 700 ezer forinttal kevesebb, mint a Columbián. Több a juttatás is, vagyis valamivel jobban jönnek ki anyagilag a diákok. A túljelentkezés viszont elképesztően magas: csupán a felvételizők 6 százalékát veszik fel.

5. Northwestern University

Wikipedia

A 23. legveszélyesebb egyetem az Egyesült Államokban, és a jelentkezők 23 százaléka jut be az intézménybe. A tandíj viszont magasabb, mint a Harvardon (13 millió forint). A „legbulisabb” egyetemek listáját itt nézheted meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.