Friss kutatás: minden második gyakornoknak állást ajánlanak a cégek

A cégek közel fele kínál státuszt a gyakorlati időt náluk eltöltő diákoknak – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem közel 300 hallgatójának tapasztalatait vizsgáló felméréséből. A munkaadók a nyelvtudás mellett elsősorban olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, mint az önállóság, az együttműködés, illetve a fogékonyság új képességek elsajátítására.

  • Eduline
pixabay.com

A vállalatok több mint 44 százaléka rendelkezik kidolgozott, folyamatosan működő gyakornoki programmal, harmaduk pedig tervezi ennek kialakítását – derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatásából. Az egyetem a kérdőíves kutatással a szakmai gyakorlaton részt vett, közel 300 hallgatójának tapasztalatait mérte fel, illetve ezzel párhuzamosan megkérdezte azokat a cégeket is, amelyek a gyakorlati helyet biztosították a diákoknak.

Tízből több mint nyolc fogadó vállalat interjún választ gyakornokot, volt olyan jelentkező, aki három körös személyes, kétnyelvű próbatételről számolt be. A cégek ma már a gyakornokoktól is elvárják a nyelvtudást: a jelentkezők közel 40 százalékát a felvételin tesztelték ilyen szempontból, a szakmai gyakorlat során azonban már a válaszadók kétharmadának kellett idegen nyelvet használnia. Szinte az összes munkaadó magas színvonalúnak vagy megfelelőnek tartotta a gyakorlatra érkezők nyelvtudását (előbbit 35, utóbbit 59 százalék jelölte meg).

Ez a legjobb állások előszobája: miért érdemes gyakornoki munkát vállalni?

A leghatékonyabb "pályaorientációs" eszköz, a tapasztalatszerzés és a kapcsolatépítés legjobb módja, belépő a munkaerőpiacra - többek között így jellemezték a gyakornoki munkát egyetemisták az Eduline-nak. Sokuk szerint nem szabad beérni a párhetes, kötelező szakmai gyakorlattal, érdemes hosszabb ideig gyakornokoskodni. Azt is elárulták, miért.

A szakmai gyakorlat során a hallgatók elsősorban általános képességeikben – a munkához való hozzáállásban, önálló munkavégzésben, precizitásban, csapatmunkában, együttműködési készségben – éreztek személyes fejlődést. A gyakornoki tapasztalat fontos lépés a karrier szempontjából: a felmérésben részt vevő fogadó szervezetek többsége ugyanezeket a képességeket várja el az ideális pályakezdőtől. A munkaadók értékelik a METU-hallgatók felkészültségét és hozzáállását: a válaszadók majdnem fele (44 százaléka) a gyakorlat lezárultával állásajánlatot is kapott az őt fogadó cégtől.

A diákok hasznosnak találták a gyakorlatot az információk megszerzése és rendszerezése, valamint problémamegoldási képességük fejlesztése szempontjából is. A szakmai gyakorlatot a hallgatók összességében hasznosnak ítélik meg, közel 90 százalékuk másoknak is ajánlaná gyakorlati helyét.

Július 26-án kezdődik a pótfelvételi időszak, amely újabb esélyt jelent a felsőfokú tanulmányok megkezdésére azoknak, akik nem jutottak be a normál felvételi eljárás során a megcélzott szakra, vagy csak most döntöttek a továbbtanulás mellett. A 2018-as pótfelvételi időszakban a METU 17 alapszakra (BA), 12 mesterszakra (MA), 4 felsőfokú szakképzésre, valamint számos szakirányú továbbképzésre várja a felsőoktatásban továbbtanulni vágyókat.

Ha éppen munkát kerestek és ti is pályakezdők vagytok, akkor itt böngészhettek az állások között.

OKJ-s képzésre jelentkeznétek? Itt találjátok az induló képzések listáját

Idén nem kerültetek be az egyetemre, de határozott elképzeléseitek vannak arról, hogy mit szeretnétek csinálni? Akkor kapóra jöhet egy szakmát adó képzés elvégzése. Mutatjuk, hogyan kereshettek szakképzéseket. Magyarországon jelenleg a szakképzett munkaerőből van hiány, így sok olyan képzés indul, mely gyorsan szakmát is adhat az ember kezébe.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.