Friss rangsor: még Ukrajna és Bulgária is lekörözte a magyar felsőoktatást

A legtöbb felsőoktatási rangsor az egyes intézmények teljesítményét értékeli, egy frissen nyilvánosságra hozott lista...

  • Eduline

A legtöbb felsőoktatási rangsor az egyes intézmények teljesítményét értékeli, egy frissen nyilvánosságra hozott lista készítői azonban nem az egyetemek és főiskolák, hanem a különböző országok felsőoktatási rendszerét hasonlították össze – számolt be a University World News.

A 2012-es U21-lista első tíz helyezettje
universitas21.com

A Universitas 21 egy kutatóegyetemeket összefogó hálózat, amely tizenöt éve működik. Az U21 nevű rangsor élén az Egyesült Államok áll, a dobogó második és harmadik fokára Svédország és Kanada került. A top tízben Finnország, Dánia, Svájc, Norvégia, Ausztrália, Hollandia és Nagy-Britannia szerepel. Összesen hét európai ország jutott be a legjobb tízbe.

Magyarország a 34. helyen végzett a 48-as listán
universitas21.com

A rangsor módszertanát a University of Melbourne professzorai dolgozták ki, akik összesen 48 ország felsőoktatási rendszerének jellemzőit vizsgálták. Magyarország a 34. helyen végzett a listán, megelőzve például Szlovákiát, Horvátországot és Brazíliát. Több ország azonban – Románia, Bulgária, Szlovénia, sőt  Ukrajna is – jobbnak bizonyult.

A listát készítő szakemberek többek között azt vizsgálták, milyen állami és egyéb támogatásokat kapnak az intézmények, és a képzés során mennyire veszik figyelembe a munkaerő-piaci elvárásokat. Emellett az egyetemek politikai-gazdasági környezetét és nemzetközi kapcsolatrendszerét is tanulmányozták. Kinek szólnak valójában, és mire jók a nemzetközi rangsorok? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.