A legtöbb felsőoktatási rangsor az egyes intézmények teljesítményét értékeli, egy frissen nyilvánosságra hozott lista...
A legtöbb felsőoktatási rangsor az egyes intézmények teljesítményét értékeli, egy frissen nyilvánosságra hozott lista készítői azonban nem az egyetemek és főiskolák, hanem a különböző országok felsőoktatási rendszerét hasonlították össze – számolt be a University World News.
A Universitas 21 egy kutatóegyetemeket összefogó hálózat, amely tizenöt éve működik. Az U21 nevű rangsor élén az Egyesült Államok áll, a dobogó második és harmadik fokára Svédország és Kanada került. A top tízben Finnország, Dánia, Svájc, Norvégia, Ausztrália, Hollandia és Nagy-Britannia szerepel. Összesen hét európai ország jutott be a legjobb tízbe.
A rangsor módszertanát a University of Melbourne professzorai dolgozták ki, akik összesen 48 ország felsőoktatási rendszerének jellemzőit vizsgálták. Magyarország a 34. helyen végzett a listán, megelőzve például Szlovákiát, Horvátországot és Brazíliát. Több ország azonban – Románia, Bulgária, Szlovénia, sőt Ukrajna is – jobbnak bizonyult.
A listát készítő szakemberek többek között azt vizsgálták, milyen állami és egyéb támogatásokat kapnak az intézmények, és a képzés során mennyire veszik figyelembe a munkaerő-piaci elvárásokat. Emellett az egyetemek politikai-gazdasági környezetét és nemzetközi kapcsolatrendszerét is tanulmányozták. Kinek szólnak valójában, és mire jók a nemzetközi rangsorok? Összefoglalónkat itt olvashatod.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
