A legtöbb felsőoktatási rangsor az egyes intézmények teljesítményét értékeli, egy frissen nyilvánosságra hozott lista...
A legtöbb felsőoktatási rangsor az egyes intézmények teljesítményét értékeli, egy frissen nyilvánosságra hozott lista készítői azonban nem az egyetemek és főiskolák, hanem a különböző országok felsőoktatási rendszerét hasonlították össze – számolt be a University World News.
A Universitas 21 egy kutatóegyetemeket összefogó hálózat, amely tizenöt éve működik. Az U21 nevű rangsor élén az Egyesült Államok áll, a dobogó második és harmadik fokára Svédország és Kanada került. A top tízben Finnország, Dánia, Svájc, Norvégia, Ausztrália, Hollandia és Nagy-Britannia szerepel. Összesen hét európai ország jutott be a legjobb tízbe.
A rangsor módszertanát a University of Melbourne professzorai dolgozták ki, akik összesen 48 ország felsőoktatási rendszerének jellemzőit vizsgálták. Magyarország a 34. helyen végzett a listán, megelőzve például Szlovákiát, Horvátországot és Brazíliát. Több ország azonban – Románia, Bulgária, Szlovénia, sőt Ukrajna is – jobbnak bizonyult.
A listát készítő szakemberek többek között azt vizsgálták, milyen állami és egyéb támogatásokat kapnak az intézmények, és a képzés során mennyire veszik figyelembe a munkaerő-piaci elvárásokat. Emellett az egyetemek politikai-gazdasági környezetét és nemzetközi kapcsolatrendszerét is tanulmányozták. Kinek szólnak valójában, és mire jók a nemzetközi rangsorok? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
