Fogalmad sincs, hány államilag támogatott féléved van? Segítünk

Csúszol, passzív félévre mész, esetleg egyetemet váltasz? Sok tényező befolyásolhatja a tanulmányaidat, de megmutatjuk, hogy mikor hogyan kell számolnod.

  • Eduline

Hány államilag támogatott félévem van?

Összesen 12 állami félévetek van, ezeket felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, valamint mesterképzésen használhatjátok fel. Azok, akik osztatlan képzésre jelentkeztek, és a képzésük időtartama meghaladja a tíz félévet, például általános orvosi szakra járnak, 14 állami félévvel gazdálkodhatnak.

Akár több évet is csúszhatok a diploma megszerzésével?

Alapszabály, hogy csak két félévet csúszhattok, ha az állami támogatást meg akarjátok tartani. Egy hároméves alapszak végén hiába van még hat állami félévetek, ebből az adott képzésen csak kettőt használhattok fel, utána átkerültök önköltséges formára. Persze az így megmaradt négy félévet egy másik képzésen még elhasználhatjátok.

Elkezdtem egy alapképzést, de nem fejeztem be. A második alapképzésemen hány félévet használhatok fel?

Ez attól függ, hogy az első képzésen hány állami félévet használtatok fel, és hogy hány féléves a második képzés. Ha például elhasználtatok négy félévet az első képzésen, és jelentkeztetek egy másik - hat féléves - szakra, akkor a második szakon még mind a nyolc féléveteket felhasználhatjátok. Ha az elsőre öt félév ment el, akkor már csak hét félévetek maradt.

Mi kell az ingyenes diplomához vagy szakmához? Semmi sem elérhetetlen

A közoktatásból már 16 évesen elbúcsúzhattok, persze a legtöbben érettségiig, minden harmadik tanuló pedig egyetemig vagy főiskoláig jut el. A felnőtt létnek ára van sokszor az oktatásban is, a tanfolyamok és képzések hatalmas összegbe kerülhetnek. Aki ezeket el akarja kerülni, van néhány lehetősége.

Párhuzamos képzésen is szerezhetek két diplomát?

Igen, így is ki lehet gazdálkodni két diplomát az államilag támogatott félévekből. Fontos viszont, hogy a képzésre fordított féléveket, és nem a felsőoktatásban töltött féléveket támogatják. Ez azt jelenti, hogy hiába végzitek el a két alapképzést párhuzamosan mondjuk négy év alatt, akkor is felhasználtátok mind a tizenkét félévet.

A diploma megszerzése után elvégezhetek még egy alapszakot?

Most már akkor is kaphattok állami helyet, ha már van az adott képzési szinten egy diplomátok. Ilyenkor az állami félévek pont úgy fogynak, ahogy az előbb leírtuk: egy hároméves alapképzés utána még pont belefér a 12 félévetekbe egy második alapképzés. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy akartok-e mesterszakot, és ha igen, akkor kiszámolni, hogy melyik képzés a drágább. Lehet, hogy megéri a mesterszakra tartogatni az állami féléveket.

Mennyi ideig kell Magyarországon dolgozni a diplomaszerzés után?

Ha aláírjátok a hallgatói nyilatkozatot, azzal két dolgot vállaltok: a képzési idő másfélszeresén belül oklevelet kell szereznetek az adott képzésen, másrészt az ezt követő húsz éven belül a tanulmányokkal megegyező ideig hazai munkaviszonyt kell folytatnotok. Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hároméves alapképzés esetében 900 napot kell itthon dolgoznotok. Emellett munkaviszonynak számít a TGYÁS, a GYES és a GYED, illetve a munkanélküli segély folyósításának időtartama is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.