"Elfogadhatatlan és igazságtalan támadás" - miskolci oktatók is tiltakoznak a listázás ellen

Politikai-világnézeti meggyőződéstől függetlenül elítélik egyetemi polgártársaik listázását, szolidaritást vállalnak velük - így reagált a Figyelő listájára a Miskolci Egyetem több oktatója.

  • Eduline
Wikipedia

"Őszintén hisszük, hogy a Miskolci Egyetem a tudás és közösség campusa, s mint ilyen, tagjai felelősséggel tartoznak egymás iránt. Ilyen közösségként kell működnie akkor is, ha tagjait, az Egyetem bármely polgárát elfogadhatatlan és igazságtalan támadás éri. 2018. április 11-én a Figyelő című lap a Miskolci Egyetem három oktatóját, Hegyi Szabolcsot, Kirs Esztert és Majtényi Lászlót listázta szégyenteljes módon, megfélemlítési céllal" - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a Miskolci Egyetem húsz oktatója fogalmazott meg, és amelyet már több mint százan aláírtak.

A múlt heti Figyelő listázta a "Soros-hálózat" tagjait, a listán halottak is szerepeltek. A lista ellen különböző egyetemek, intézmények, tanszékek is tiltakoztak már.

A Miskolci Egyetem oktatói azt írják, "az állampolgárok hasonló listázása, ellenségként való megjelölése, megbélyegzése a magyar történelem legsötétebb epizódjait idézi, és mindannyiunk felelőssége, hogy felemeljük hangunkat, ha politikai üldöztetések veszélye fenyeget", hozzáteszik azt is, hogy politikai-világnézeti meggyőződéstől függetlenül elítélik egyetemi polgártársaik listázását, szolidaritást vállalnak velük.

Megszólalt az Európai Egyetemi Szövetség a listázásról: ez egyszerűen elfogadhatatlan

Az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) határozottan elítéli a közelmúltban Magyarországon történteket. A szövetség, amelynek a Közép-Európai Egyetem azaz a CEU is tagja, a Figyelőben megjelent lista miatt adott ki közleményt. A Figyelő listája több mint 200 ember nevét tartalmazza, többek között szerepelnek rajta a CEU jelenlegi és korábbi munkatársai is.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.