Lezárult egy korszak a felsőoktatásban, de ez a tanév is bővelkedik majd új kihívásokban - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár szombaton a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitóján.
Palkovics László hangsúlyozta: az egyre gyorsabban változó világban az a feladat változatlan, hogy a fiatalok a későbbi munkavállaláshoz értékes diplomát szerezzenek. A felsőoktatás irányításának, a minisztériumnak és a felsőoktatási intézményeknek közös az érdekük, hogy egyre jobban működő, hatékony felsőoktatási struktúrát alakítsanak ki, amely biztosítja az értékes diplomát a jó képességű magyar fiataloknak - mondta az államtitkár.
A változások között említette a kancellárok megjelenését az egyetemeknél. Hangsúlyozta: a kancellárok nem helytartók lesznek az intézményeknél, hanem olyan szakemberek, akik a rektorok működését támogatják. A felsőoktatási intézmények legfőbb feladatában, az oktatás és a kutatás irányításában a rektor szava a döntő, és az intézmény testületeinek iránymutatását követik az egyetemek.
A felsőoktatási stratégia kidolgozásában az elmúlt hetekben intenzív megbeszéléseket folytattak az intézmények vezetőivel, akikkel - mint mondta - az államtitkárság messzemenőkig együttműködik. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégiát az intézmények elképzeléseinek megfelelően kell kialakítani.
A jövővel kapcsolatos feladatokról elmondta: növelni szeretnék a külföldi hallgatók számára a magyar diploma értékét, szintén cél, hogy a kutatás-fejlesztésben az egyetemek, főiskolák sokkal intenzívebben vegyenek részt. A következő uniós ciklusban, a gazdasági innovációban is nagy lehetőségek vannak - mondta.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben a kormány több stratégiai megállapodást kötött, amelyek tartalmaztak kutatás-fejlesztési és oktatási együttműködési elemet is. Palkovics László fontosnak nevezte a Szegedi Tudományegyetem és az ELI, a szegedi lézerközpont jövőbeli hatékony együttműködésének biztosítását is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
