Felsőoktatási államtitkár: a kancellárok nem helytartók lesznek az egyetemeken

Lezárult egy korszak a felsőoktatásban, de ez a tanév is bővelkedik majd új kihívásokban - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár szombaton a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitóján.

  • MTI
Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Szerinte lezárult egy korszak a felsőoktatásban
MTI / Soós Lajos

Palkovics László hangsúlyozta: az egyre gyorsabban változó világban az a feladat változatlan, hogy a fiatalok a későbbi munkavállaláshoz értékes diplomát szerezzenek. A felsőoktatás irányításának, a minisztériumnak és a felsőoktatási intézményeknek közös az érdekük, hogy egyre jobban működő, hatékony felsőoktatási struktúrát alakítsanak ki, amely biztosítja az értékes diplomát a jó képességű magyar fiataloknak - mondta az államtitkár.

A változások között említette a kancellárok megjelenését az egyetemeknél. Hangsúlyozta: a kancellárok nem helytartók lesznek az intézményeknél, hanem olyan szakemberek, akik a rektorok működését támogatják. A felsőoktatási intézmények legfőbb feladatában, az oktatás és a kutatás irányításában a rektor szava a döntő, és az intézmény testületeinek iránymutatását követik az egyetemek.

A felsőoktatási stratégia kidolgozásában az elmúlt hetekben intenzív megbeszéléseket folytattak az intézmények vezetőivel, akikkel - mint mondta - az államtitkárság messzemenőkig együttműködik. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégiát az intézmények elképzeléseinek megfelelően kell kialakítani. 

A jövővel kapcsolatos feladatokról elmondta: növelni szeretnék a külföldi hallgatók számára a magyar diploma értékét, szintén cél, hogy a kutatás-fejlesztésben az egyetemek, főiskolák sokkal intenzívebben vegyenek részt. A következő uniós ciklusban, a gazdasági innovációban is nagy lehetőségek vannak - mondta. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben a kormány több stratégiai megállapodást kötött, amelyek tartalmaztak kutatás-fejlesztési és oktatási együttműködési elemet is. Palkovics László fontosnak nevezte a Szegedi Tudományegyetem és az ELI, a szegedi lézerközpont jövőbeli hatékony együttműködésének biztosítását is.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.