Felsőoktatási államtitkár: a kancellárok nem helytartók lesznek az egyetemeken

Lezárult egy korszak a felsőoktatásban, de ez a tanév is bővelkedik majd új kihívásokban - mondta a felsőoktatásért felelős államtitkár szombaton a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitóján.

  • MTI
Palkovics László felsőoktatási államtitkár. Szerinte lezárult egy korszak a felsőoktatásban
MTI / Soós Lajos

Palkovics László hangsúlyozta: az egyre gyorsabban változó világban az a feladat változatlan, hogy a fiatalok a későbbi munkavállaláshoz értékes diplomát szerezzenek. A felsőoktatás irányításának, a minisztériumnak és a felsőoktatási intézményeknek közös az érdekük, hogy egyre jobban működő, hatékony felsőoktatási struktúrát alakítsanak ki, amely biztosítja az értékes diplomát a jó képességű magyar fiataloknak - mondta az államtitkár.

A változások között említette a kancellárok megjelenését az egyetemeknél. Hangsúlyozta: a kancellárok nem helytartók lesznek az intézményeknél, hanem olyan szakemberek, akik a rektorok működését támogatják. A felsőoktatási intézmények legfőbb feladatában, az oktatás és a kutatás irányításában a rektor szava a döntő, és az intézmény testületeinek iránymutatását követik az egyetemek.

A felsőoktatási stratégia kidolgozásában az elmúlt hetekben intenzív megbeszéléseket folytattak az intézmények vezetőivel, akikkel - mint mondta - az államtitkárság messzemenőkig együttműködik. Hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási stratégiát az intézmények elképzeléseinek megfelelően kell kialakítani. 

A jövővel kapcsolatos feladatokról elmondta: növelni szeretnék a külföldi hallgatók számára a magyar diploma értékét, szintén cél, hogy a kutatás-fejlesztésben az egyetemek, főiskolák sokkal intenzívebben vegyenek részt. A következő uniós ciklusban, a gazdasági innovációban is nagy lehetőségek vannak - mondta. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben a kormány több stratégiai megállapodást kötött, amelyek tartalmaztak kutatás-fejlesztési és oktatási együttműködési elemet is. Palkovics László fontosnak nevezte a Szegedi Tudományegyetem és az ELI, a szegedi lézerközpont jövőbeli hatékony együttműködésének biztosítását is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.