Új karon indul oktatás februártól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Februárban megkezdi működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara, amely az államapparátus és közigazgatás külkapcsolati szakembereinek, illetve nemzetközi karrierre készülőknek a képzésére specializálódik, továbbá készen áll arra, hogy a magyar diplomataképzés bázisintézménye legyen - mondta az MTI-nek adott interjújában Patyi András, az egyetem rektora. Az új kar dékánja, Tálas Péter kiemelte: európai szintű minőségi oktatást, Magyarországon belül is elitképzést szeretnének megvalósítani.

  • MTI
MTI Fotó: Kovács Attila

Az új kar létesítéséről tavaly októberben döntött az egyetem szenátusa és fenntartói testülete. A kar felállításának előkészítése tavaly márciusban indult el, de a szervezői munka már az NKE megalakulásakor, 2012-ben elkezdődött, támaszkodva a jogelőd egyetemek másfél évtizedes oktató-kutató hagyományaira - közölte Patyi András.

Kifejtette: első lépésként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi kara integrációjával létrejött egyetemen biztonság- és védelempolitikai, nemzetközi jogi, európai uniós képzésekkel létrehozták a Nemzetközi Intézetet. Hétfőtől pedig megkezdheti működését az egyetem új, első önállóan létrehozott kara: a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. Mi az a közszolgálati ösztöndíj, amelyet az NKE hallgatójaként kaphattok?

Az új kar alap- és mesterképzésben nemzetközi igazgatási, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon, továbbá - magyar és angol nyelven - nemzetközi közszolgálati mesterképzési szakon indít képzéseket, de emellett több szakmai továbbképzést is terveznek. Patyi András kiemelte: nemcsak diplomatákat akarnak képezni, hanem annak a több ezer kormányzati és közszolgálati dolgozónak a tudását szeretnék biztosítani, akik munkájuk során nemzetközi, európai uniós ügyekkel foglalkoznak.

A nemzetközi kar keretein belül folytatja működését az egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK), valamint a Kínai Közigazgatás-, Gazdasági- és Társadalomkutató Központja, emellett hat tanszék lesz. Ezek között lesz például egy nemzetközi gazdasági tanszék is. Ennek kapcsán Patyi András jelezte: világgazdasági és nemzetközi gazdasági folyamatok legalább alapszintű ismerete nélkül semmilyen, még egy nemzetközi közigazgatási munkakör sem látható el.

Az NKE már eddig is mintegy száz nemzetközi együttműködést kötött. Ezek között nemcsak európai uniós, NATO-tagállamok, hanem számos keleti partner is van - hangsúlyozta Patyi András, példaként említve, hogy az NKE Kína Központja révén több vezető kínai egyetemmel működik együtt. A hallgatók külföldi tanulmányi lehetőségeit biztosító Erasmus és Erasmus+ kapcsolatait is erősíteni kívánják. Hányan kerülhetnek be a közszolgálati egyetemre 2015-ben?

Patyi András kitért arra is, hogy a héten az egyetem szenátusa egy másik jelentős fejlesztésről döntött. Elfogadták a rendészettudományi doktori iskola létesítéséről szóló kezdeményezést. Ezt a következő napokban benyújtják az Oktatási Hivatalhoz és az akkreditációs bizottsághoz. A rektor reményei szerint szeptemberben a rendészeti doktori iskola is elindul.

A nemzetközi és európai tanulmányok kar dékánja az SVKK igazgatója, Tálas Péter lesz, aki új megbízatását személyesen a karrierjében is fontos fordulópontnak tekinti. A kar által nyújtott képzések a közigazgatás egy fontos részterületére, a külkapcsolati közigazgatásra specializálódnak. A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: ezen a területen dolgozóknak nagy a felelőssége, ugyanis az ő nyelvi, szakmai képzettségük, tájékozottságuk alapján ítélik meg külföldön a magyar államapparátust, a magyar államot.

Továbbá ők azok, akik a külföldi szervekkel való kapcsolattartás révén a magyar állam érdekeinek érvényesítésén dolgoznak. Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy ezek a szakemberek milyen képzést kapnak - mondta Tálas Péter, aki európai szintű minőségi oktatást, s Magyarországon belül elitképzést szeretne biztosítani.

A dékán azt mondta: célja, hogy a hallgatók valóban hasznos tudást szerezzenek. Ehhez szeretné felmérni a munkaerő-piaci igényeket, például hogy milyen ismeretekre van szüksége egy minisztérium külkapcsolati osztályán dolgozónak. Tálas Péter hangsúlyozta: a karon gyakorlatorientált képzések lesznek. Szeretnék elősegíteni, hogy a hallgatók személyre szabottabb szakmai gyakorlatokon vegyenek részt, amelyet nemcsak a magyar államapparátusban és közigazgatásban, hanem Tálas Péter tervei szerint európai, nemzetközi intézményeknél is tölthetnének a diákok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.