Cukorbetegeknek fejlesztett appot, innovációs világversenyen mutatkozhat be egy magyar hallgató

A cukorbetegek számára kifejlesztett applikációval nyerte meg a Falling Walls Lab nemzetközi innovációs verseny nemzeti fordulóját Havlik Károly, a budapesti Semmelweis Egyetem mesterszakos orvostanhallgatója, és jutott a novemberi berlini fináléba - közölte a versenynek otthont adó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

  • MTI
Képünk illusztráció
MTI / Beliczay László

Havlik Károly 56 ország mintegy 200 versenyzőjével küzd majd meg a berlini Falling Walls konferenciához kapcsolódó nemzetközi innovációs verseny döntőjében. A közlemény szerint az applikáció az inzulinkezelt cukorbetegeknek segít vércukorszintjük megfelelő szinten tartásában, az alkalmazás a felhasználóról gyűjtött információkat analizálva képes megmutatni a vércukorszint várható alakulását. 

A második helyezett Fülöp Ádám (BME) vak és gyengénlátó embereknek kifejlesztett olvasó szerkezetet mutatott be, amely segítségével az írott szöveg Braille-írássá konvertálódik, így visszaadja a látássérültek számára az olvasás örömét. 

A harmadik helyén végzett Dávid Bálint (BME) projektje témájául a laparoszkópia forradalmasítását választotta, a szerkezetnek köszönhetően a sebész műtét közben információkat kap a beteg állapotáról, és ez megkönnyíti a megfelelő beavatkozás kiválasztását.

Hét fiatal magyar tehetség, akik lenyűgözték a világot

Hét fiatal tehetség, akik mind azt vallják: jókor jó emberekkel találkoztak, többek között ennek köszönhetik sikereiket. A Campus Plusz 2017 cikke. Van közöttük olyan, aki 15 évesen gondolt egyet, és − bár akkor még a DNS-ről sem tanult biológiaórán − bekéredzkedett egy őssejtlaboratóriumba, hogy saját kutatásokat végezhessen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.