Itt a lista: ezekkel a diplomákkal lehet a leggyorsabban állást találni

Diplomával egyébként sem kell sokáig böngészni az álláshirdetéseket, de egyes papírokkal szinte azonnal elkelnek a végzettek.

  • Eduline
Wikipedia

A dipomaszerzés után álláskeresőként a piacra kilépőknek átlagosan 3,88 hónapba telik, míg el tudnak helyezkedni - ez derül ki a Frissdiplomás 2015 zárótanulmányból, mely a Diplomás Pályakövetési Rendszerre támaszkodik.

Bár a diplomát szerzők több mint fele már a papír megszerzése előtt talál állást magának, a munka nélkül végzők egyharmada sem kényszerül hosszú várakozásra, és egy hónapon belül elhelyezkedik.

Hol keresnek a legtöbbet a frissen végzettek? Itt a legfrissebb lista

Az első diplomás állás betöltéséhez a végzettek átlagosan 27 helyre küldik el jelentkezésüket, ebből azonban csak 4,9 érdemi visszajelzés érkezik.

Egy hónapon belül legnagyobb eséllyel az orvosi- egészségügyi pályán végzettek tudnak elhelyezkedni, de az informatikusok és a pedagógusok is könnyebben találnak munkát ennyi idő alatt, mint az átlag. Legkevésbé a művészeti képzésben részt vettek számíthatnak gyors munkába állásra.

Frissdiplomások 2015

Az átlagnál is több időbe telik munkát találni a természettudományi, a társadalomtudományi, a közigazgatási, a művészeti, a jogi, a bölcsészettudományi és a agrárszakokon végzettek számára. Az öt hónapos átlagos álláskeresési időt azonban egyetlen képzési területen sem lépik át a frissen végzettek.

 

Frissdiplomások 2015
Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.