Ezrek maradtak kollégium nélkül

Évek óta probléma a kollégiumi férőhelyek alacsony száma, minden negyedik jelentkező lemaradt az olcsó szállásról.

  • Eduline

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának adatai szerint Budapesten 132 százalékos, vidéken akár 120 százalékos a túljelentkezés a kollégiumi helyekre. Ez persze csak azokra vonatkozik akik beadták, általános hallgatói helyzet, hogy sokan be sem adják, mert hiába lenne szükségük az olcsó szállásra, tudják, hogy csekély az esélyük bekerülni. Képzeljük el, mikor több mint 300 ezer hallgató tanult a felsőoktatásban 6-8 éve, hogy akkor milyen volt a helyzet.

Egy átlagos kollégiumi férőhelyért 15-20 ezer forintot kell fizetni, ez általában a harmada, de más városokban akár ötöde is az albérletek költségének.

Ennyibe kerül a kollégium 2016-ban

A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató.

A TV2 Tények riportja szerint csak Budapesten több mint 3300 hallgatónak nem jutott férőhely, a HÖOK számításai szerint azonban 10 ezer további férőhelyre lenne szükség csak a fővárosban, ugyanis a hallgatók helyzete a felmérések szerint megkövetelné. Az Eduline kalkulációja szerint országosan hasonló férőhelybővítésre lenne szükség, mint Budapesten.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.