Ezrek maradtak kollégium nélkül

Évek óta probléma a kollégiumi férőhelyek alacsony száma, minden negyedik jelentkező lemaradt az olcsó szállásról.

  • Eduline

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának adatai szerint Budapesten 132 százalékos, vidéken akár 120 százalékos a túljelentkezés a kollégiumi helyekre. Ez persze csak azokra vonatkozik akik beadták, általános hallgatói helyzet, hogy sokan be sem adják, mert hiába lenne szükségük az olcsó szállásra, tudják, hogy csekély az esélyük bekerülni. Képzeljük el, mikor több mint 300 ezer hallgató tanult a felsőoktatásban 6-8 éve, hogy akkor milyen volt a helyzet.

Egy átlagos kollégiumi férőhelyért 15-20 ezer forintot kell fizetni, ez általában a harmada, de más városokban akár ötöde is az albérletek költségének.

Ennyibe kerül a kollégium 2016-ban

A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató.

A TV2 Tények riportja szerint csak Budapesten több mint 3300 hallgatónak nem jutott férőhely, a HÖOK számításai szerint azonban 10 ezer további férőhelyre lenne szükség csak a fővárosban, ugyanis a hallgatók helyzete a felmérések szerint megkövetelné. Az Eduline kalkulációja szerint országosan hasonló férőhelybővítésre lenne szükség, mint Budapesten.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.