Előfordult, hogy sietni kellett, de nem találtad a lakáskulcsod? Tudtad, hogy a konyha-előszoba tengelyen van valahol, de a pontos helyére nem emlékeztél? Vajon hogyan működik a memória? Miért emlékszünk jobban szeretteink születésnapjára, mint Napóleonéra? És valóban segít felidézni valamit, ha visszamész arra a helyre, ahol megtanultad?
Az agyat sokan egy számítógéphez hasonlítják, de ez kicsit sántít, ugyanis a mi fejünkön nincsen egy USB-csatlakozó, amin információkat tudunk cserélni. Az emberi agyat sokkal inkább a télapó zsákjához érdemes hasonlítani, ami tele van dalszövegekkel, élethelyzetekkel, viccek első felével – írja a Guardianben megjelent cikkében Dean Burnett, a neurológia doktora, aki mellesleg komikus is.
Az emlékek általában töredékként élnek a fejünkben, sok közülük hirtelen eltűnik, majd ismét előkerül, gyakran egészen más kis memóriaszeletekkel együtt.
Mi a különbség a két memória között?
Azzal talán mindenki tisztában van, hogy létezik a rövid és a hosszú távú memória, de azt talán kevesen tudják, hogy mennyire rövid vagy hosszú az a bizonyos időtartam. Nos, a rövidtáv mindössze 15-30 másodpercet jelent, ha valamit ezen túl is vissza tudsz hívni, az már hosszú távon rögzült benned.
A hosszú távú memória már fizikailag is nyomot hagy az agyban, tehát szinte szó szerint helytálló, amikor azt mondjuk, hogy valami bevésődik valaki fejébe. Ezek a memóriafoszlányok fizikailag is összeköttetést képeznek egymás között, és ez persze befolyásolja, hogy mi jut éppen az eszünkbe, mire kezdünk emlékezni.
A hosszú távú memóriának két típusa létezik, az implicit és az explicit, tehát a rejtett és a közvetlen. Az implicit az, amelyiket már automatikusan csinálsz. Ilyen készségek például az olvasás, vagy az autóvezetés. A többi tudás – mint hogy tudod, hogy hányban volt a mohácsi csata -, vagy emlék – mint amikor emlékszel arra, hogy a mohácsi csatánál influenza miatt hiányoztál a suliból – mind explicit.
Hogyan hasznosítsuk ezt a tanulásnál?
Itt nyilván már a hosszú távú memória érdekel minket, ami a hippokampuszban landol. Az agynak ez a része az, ami a bekerülő információkból megszövi a fentebb már említett hálózatot. A hippokampusz azonban nem csak sző, de válogat is előtte, hogy mit érdemes beleszőni a hálóba. A fontos dolgokat helyezi előtérbe, már azt, amit ő fontosnak tart.
De mi alapján válogat? A rövidtávú memóriába gyakran betérő vendégek előbb-utóbb bekerülnek a hippokampusz hálójának szövedékébe – tehát a szólás az ismétlésről és a tudás anyjáról teljesen helytálló. A másik módszer, hogy valami bejusson ide, az az erős érzelmi kötődés. Ugye te is hamarabb jegyezted meg a barátnőd vagy barátod szülinapját, mint Napóleonét? Utóbbit inkább ismételgetni érdemes.
Az agyban tárolt emlékek közül a hasonlóak összetapadnak, és fel is torlódhatnak, hiszen egy dologról lehet több emléked is egyszerre. Azok az emlékek, melyeket gyakran előhívsz, megerősödnek a ritkábban „dolgoztatottakkal” szemben, és ezek formálhatóak is, időről-időre gyarapodhatnak.
| Próbáld ki, milyen a memóriád |
Műveltségi kérdésekkel tesztelhetitek, mennyire jó a memóriátok |
Tapasztaltad már, hogy bár valamit megtanultál, később képtelen voltál már felidézni? Nem kell megijedni, ez nem azt jelenti, hogy eltűnt, csak egyszerűen nem tudod előhívni. De mégis hogyan javíthatod ezt az előhívó képességedet, hogy a megtanult dolgokat ne csak a vizsgán hasznosíthasd? A régi jól bevált módszerek segítenek, például ha valamit úszás közben tanultál meg, könnyebben eszedbe fog jutni a medencében, ha az ágyban fekve, akkor pedig ott. Persze minél több mindent igyekszel a fejedbe zsúfolni, annál nehezebb lesz a régi dolgokban kutakodni. De azért ne add fel a tanulást, az agyad majd úgyis eldönti, mi hasznos, és mi nem az.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
