Előfordult, hogy sietni kellett, de nem találtad a lakáskulcsod? Tudtad, hogy a konyha-előszoba tengelyen van valahol, de a pontos helyére nem emlékeztél? Vajon hogyan működik a memória? Miért emlékszünk jobban szeretteink születésnapjára, mint Napóleonéra? És valóban segít felidézni valamit, ha visszamész arra a helyre, ahol megtanultad?
Az agyat sokan egy számítógéphez hasonlítják, de ez kicsit sántít, ugyanis a mi fejünkön nincsen egy USB-csatlakozó, amin információkat tudunk cserélni. Az emberi agyat sokkal inkább a télapó zsákjához érdemes hasonlítani, ami tele van dalszövegekkel, élethelyzetekkel, viccek első felével – írja a Guardianben megjelent cikkében Dean Burnett, a neurológia doktora, aki mellesleg komikus is.
Az emlékek általában töredékként élnek a fejünkben, sok közülük hirtelen eltűnik, majd ismét előkerül, gyakran egészen más kis memóriaszeletekkel együtt.
Mi a különbség a két memória között?
Azzal talán mindenki tisztában van, hogy létezik a rövid és a hosszú távú memória, de azt talán kevesen tudják, hogy mennyire rövid vagy hosszú az a bizonyos időtartam. Nos, a rövidtáv mindössze 15-30 másodpercet jelent, ha valamit ezen túl is vissza tudsz hívni, az már hosszú távon rögzült benned.
A hosszú távú memória már fizikailag is nyomot hagy az agyban, tehát szinte szó szerint helytálló, amikor azt mondjuk, hogy valami bevésődik valaki fejébe. Ezek a memóriafoszlányok fizikailag is összeköttetést képeznek egymás között, és ez persze befolyásolja, hogy mi jut éppen az eszünkbe, mire kezdünk emlékezni.
A hosszú távú memóriának két típusa létezik, az implicit és az explicit, tehát a rejtett és a közvetlen. Az implicit az, amelyiket már automatikusan csinálsz. Ilyen készségek például az olvasás, vagy az autóvezetés. A többi tudás – mint hogy tudod, hogy hányban volt a mohácsi csata -, vagy emlék – mint amikor emlékszel arra, hogy a mohácsi csatánál influenza miatt hiányoztál a suliból – mind explicit.
Hogyan hasznosítsuk ezt a tanulásnál?
Itt nyilván már a hosszú távú memória érdekel minket, ami a hippokampuszban landol. Az agynak ez a része az, ami a bekerülő információkból megszövi a fentebb már említett hálózatot. A hippokampusz azonban nem csak sző, de válogat is előtte, hogy mit érdemes beleszőni a hálóba. A fontos dolgokat helyezi előtérbe, már azt, amit ő fontosnak tart.
De mi alapján válogat? A rövidtávú memóriába gyakran betérő vendégek előbb-utóbb bekerülnek a hippokampusz hálójának szövedékébe – tehát a szólás az ismétlésről és a tudás anyjáról teljesen helytálló. A másik módszer, hogy valami bejusson ide, az az erős érzelmi kötődés. Ugye te is hamarabb jegyezted meg a barátnőd vagy barátod szülinapját, mint Napóleonét? Utóbbit inkább ismételgetni érdemes.
Az agyban tárolt emlékek közül a hasonlóak összetapadnak, és fel is torlódhatnak, hiszen egy dologról lehet több emléked is egyszerre. Azok az emlékek, melyeket gyakran előhívsz, megerősödnek a ritkábban „dolgoztatottakkal” szemben, és ezek formálhatóak is, időről-időre gyarapodhatnak.
| Próbáld ki, milyen a memóriád |
Műveltségi kérdésekkel tesztelhetitek, mennyire jó a memóriátok |
Tapasztaltad már, hogy bár valamit megtanultál, később képtelen voltál már felidézni? Nem kell megijedni, ez nem azt jelenti, hogy eltűnt, csak egyszerűen nem tudod előhívni. De mégis hogyan javíthatod ezt az előhívó képességedet, hogy a megtanult dolgokat ne csak a vizsgán hasznosíthasd? A régi jól bevált módszerek segítenek, például ha valamit úszás közben tanultál meg, könnyebben eszedbe fog jutni a medencében, ha az ágyban fekve, akkor pedig ott. Persze minél több mindent igyekszel a fejedbe zsúfolni, annál nehezebb lesz a régi dolgokban kutakodni. De azért ne add fel a tanulást, az agyad majd úgyis eldönti, mi hasznos, és mi nem az.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
