Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) akkor vesz részt a jövőben a felsőoktatási kerekasztal...

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) akkor vesz részt a jövőben a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Erről a szervezet soproni közgyűlésén döntöttek szombaton.
A HÖOK a Fidesz-KDNP által, múlt pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslata után döntött a kerekasztalban való részvétel felfüggesztéséről. A javaslat szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A "röghöz kötést" eközben a kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a közgyűlés után az MTI-vel közölte: feltételként szabják, hogy a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folyjanak; a plenáris üléseket – ha a résztvevők konszenzussal máshogy nem döntenek – legalább 5 munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre, a kormány, és ha szükséges, bármely más résztvevő biztosítsa az érdemi munkához szükséges anyagokat, beleértve a hiteles statisztikákat és hatástanulmányokat is, ha pedig ezek nem elérhetők, gondoskodjon a beszerzésükről.
A hallgatói szervezet elvárása, hogy a közvélemény hiteles és gyors tájékoztatása érdekében a kormány a plenáris és munkacsoport-ülések tartalmilag pontos emlékeztetőit minél hamarabb, de legkésőbb 5 munkanapon belül hozza nyilvánosságra. Rögzítették, hogy a közös megegyezéssel születő döntésekre a felsőoktatási kerekasztal minden résztvevője magára nézve kötelezőként és végrehajtandóként tekint, a döntésekben meghatározott ütemezés szerint eljárva.
A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat megállapítja, hogy mély válságban van a magyar felsőoktatás, az egyetemeket és főiskolákat súlyos problémák terhelik, amelyeket a kormány elkapkodott és átgondolatlan intézkedései csak tovább erősítettek. Az elmúlt hetek zűrzavaros időszakát követően a felsőoktatási kerekasztal életre hívása azonban végre a megnyugtató megoldás reményével kecsegtetett.
Kiemelik: mindenki közös érdeke, hogy – a szükséges kompromisszumok meghozásával – a felsőoktatás problémáit tárgyalások útján rendezzék. Elfogadhatatlannak tartják azonban, hogy a napirenden szereplő kérdések kapcsán az egyeztetési folyamat közben jogszabályi változások történjenek. Egy ilyen lépés – kiváltképp, ha az magát az alaptörvényt érinti – nemcsak inkorrekt, hanem megkérdőjelezi a kerekasztal mandátumát és kompetenciáját is - rögzítették.
Hangsúlyozták: a HÖOK tevékenységét továbbra is pártpolitikailag semlegesen végzi. Nem zárkózik el viszont a politikai pártokkal való egyeztetéstől, de ezt csakis oktatási és ifjúsági szakmai kérdésekben teszi.
Nagy Dávid kiemelte: a HÖOK nem tud elfogadni olyan felsőoktatási átalakítást, amely a tandíj általános bevezetésével jár, és a szociálisan hátrányos helyzetben lévő hallgatók továbbtanulását akadályozza, vagy kiemelkedő tehetségű állampolgárokat szorít ki a felsőoktatásból, illetve amely hátrányosan érinti a már felsőoktatásban tanulók jogait és kötelességeit. Megerősítették, hogy a HÖOK elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést". A hallgatói szerződés vitatott társadalmi megítélése - ahogy azt többször jelezték - a téma tényadatokon alapuló, körültekintő vizsgálatát teszi szükségessé.
A témában folytatott érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében arra kérik a kormányzatot, bocsássa mielőbb rendelkezésre a statisztikákat az országot elhagyó diplomások számáról és arányáról, szakterületenkénti bontásban, az országot elhagyó, érettségivel, szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adatokat, valamint az országban dolgozó nem magyar állampolgárságú diplomások számát. Kíváncsiak a külföldön dolgozó magyar állampolgárok által megtermelt, Magyarországra visszaérkező jövedelem volumenére is.
Az esetleges megmozdulásokról szólva Nagy Dávid arról tájékoztatott: a HÖOK demonstrációit kizárólag az oktatás és az ifjúság ügyében, a magyar felsőoktatás felemelkedése érdekében szervezi. Alapvetésként rögzítették, hogy a HÖOK rendezvényei során mindig tiszteletben tartja mások jogait, szem előtt tartja a felsőoktatás évszázados szellemiségét, és nem csatlakozik pártpolitikai rendezvényekhez.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.