A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) akkor vesz részt a jövőben a felsőoktatási kerekasztal...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) akkor vesz részt a jövőben a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést. Erről a szervezet soproni közgyűlésén döntöttek szombaton.
A HÖOK a Fidesz-KDNP által, múlt pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslata után döntött a kerekasztalban való részvétel felfüggesztéséről. A javaslat szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A "röghöz kötést" eközben a kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a közgyűlés után az MTI-vel közölte: feltételként szabják, hogy a tárgyalások világos, mindenki által elfogadott ügyrend szerint folyjanak; a plenáris üléseket – ha a résztvevők konszenzussal máshogy nem döntenek – legalább 5 munkanappal előbb hívják össze, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre, a kormány, és ha szükséges, bármely más résztvevő biztosítsa az érdemi munkához szükséges anyagokat, beleértve a hiteles statisztikákat és hatástanulmányokat is, ha pedig ezek nem elérhetők, gondoskodjon a beszerzésükről.
A hallgatói szervezet elvárása, hogy a közvélemény hiteles és gyors tájékoztatása érdekében a kormány a plenáris és munkacsoport-ülések tartalmilag pontos emlékeztetőit minél hamarabb, de legkésőbb 5 munkanapon belül hozza nyilvánosságra. Rögzítették, hogy a közös megegyezéssel születő döntésekre a felsőoktatási kerekasztal minden résztvevője magára nézve kötelezőként és végrehajtandóként tekint, a döntésekben meghatározott ütemezés szerint eljárva.
A tanácskozáson elfogadott nyilatkozat megállapítja, hogy mély válságban van a magyar felsőoktatás, az egyetemeket és főiskolákat súlyos problémák terhelik, amelyeket a kormány elkapkodott és átgondolatlan intézkedései csak tovább erősítettek. Az elmúlt hetek zűrzavaros időszakát követően a felsőoktatási kerekasztal életre hívása azonban végre a megnyugtató megoldás reményével kecsegtetett.
Kiemelik: mindenki közös érdeke, hogy – a szükséges kompromisszumok meghozásával – a felsőoktatás problémáit tárgyalások útján rendezzék. Elfogadhatatlannak tartják azonban, hogy a napirenden szereplő kérdések kapcsán az egyeztetési folyamat közben jogszabályi változások történjenek. Egy ilyen lépés – kiváltképp, ha az magát az alaptörvényt érinti – nemcsak inkorrekt, hanem megkérdőjelezi a kerekasztal mandátumát és kompetenciáját is - rögzítették.
Hangsúlyozták: a HÖOK tevékenységét továbbra is pártpolitikailag semlegesen végzi. Nem zárkózik el viszont a politikai pártokkal való egyeztetéstől, de ezt csakis oktatási és ifjúsági szakmai kérdésekben teszi.
Nagy Dávid kiemelte: a HÖOK nem tud elfogadni olyan felsőoktatási átalakítást, amely a tandíj általános bevezetésével jár, és a szociálisan hátrányos helyzetben lévő hallgatók továbbtanulását akadályozza, vagy kiemelkedő tehetségű állampolgárokat szorít ki a felsőoktatásból, illetve amely hátrányosan érinti a már felsőoktatásban tanulók jogait és kötelességeit. Megerősítették, hogy a HÖOK elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést". A hallgatói szerződés vitatott társadalmi megítélése - ahogy azt többször jelezték - a téma tényadatokon alapuló, körültekintő vizsgálatát teszi szükségessé.
A témában folytatott érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdése érdekében arra kérik a kormányzatot, bocsássa mielőbb rendelkezésre a statisztikákat az országot elhagyó diplomások számáról és arányáról, szakterületenkénti bontásban, az országot elhagyó, érettségivel, szakmunkás végzettséggel rendelkezőkre vonatkozó adatokat, valamint az országban dolgozó nem magyar állampolgárságú diplomások számát. Kíváncsiak a külföldön dolgozó magyar állampolgárok által megtermelt, Magyarországra visszaérkező jövedelem volumenére is.
Az esetleges megmozdulásokról szólva Nagy Dávid arról tájékoztatott: a HÖOK demonstrációit kizárólag az oktatás és az ifjúság ügyében, a magyar felsőoktatás felemelkedése érdekében szervezi. Alapvetésként rögzítették, hogy a HÖOK rendezvényei során mindig tiszteletben tartja mások jogait, szem előtt tartja a felsőoktatás évszázados szellemiségét, és nem csatlakozik pártpolitikai rendezvényekhez.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
