Ezek a világ legjobb egyetemvárosai

Az egyetemi rangsorokat állító QS összeszedte, mely városokban a legjobb hallgatónak lenni. Szerintetek meglepő eredmény született?

  • Eduline
A Sorbonne kertje Párizsban
Wikipédia

A rangsor meghatározásában olyan elemek játszottak szerepet, mint a népszerűség, az elérhető lakhatás, az egyetemek minősége és a munkapiaci kilátások. Ezen tényezők összessége alapján Párizs lett az első.

A dobogóra még Melbourne és Tokió fért fel, és bár az egyetemek minőségét tekintve London vezet, összetettben csak az 5. lett.

 

Melbourne
flickr.com/Looking Glass

Magyarországról sajnos egyetlen egyetemi város sem került a 74 rangsorolt város közé. A közelünkből Bécs lett a legjobb, a 16., de Prága is befért az első 40-be. A listán még megtalálható Varsó és Brno is, a 63, illetve a 73. helyen.

 

Tokió

A teljes listát itt érhetitek el, a különböző faktorok szerinti sorrendet is itt tudjátok megnézni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.