Hallgatói szerződés helyett nyilatkozatot kell aláírni, újra osztatlan lesz a tanárképzés, és lassan vége a "nyelvvizsga-amnesztiának".
Ilyen az új hallgatói szerződés
Az állami ösztöndíjas hallgatóknak szeptembertől nem hallgatói szerződést, hanem nyilatkozatot kell aláírniuk: ebben vállalják, hogy a végzést követően itthon "dolgozzák le" a képzési idejüket, és maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát. A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.
Eredetileg a képzési idő kétszeresét kellett volna ledolgozniuk a diplomázást követően: az új szabályozás szerint a tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatni az oklevél megszerzését követő 20 éven belül.
Ha a hallgató ezeket a követelményeket nem teljesíti, vissza kell fizetnie a képzés költségének egészét vagy egy részét, attól függően, hogy dolgozott-e Magyarországon. Újdonság, hogy nem kell fizetnie annak, aki alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után meggondolja magát, és félbehagyja tanulmányait. A részleteket itt olvashatjátok.
Szintén újdonság, hogy a "túlfutók" kérhetik azt is, hogy az állami ösztöndíjas féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyt vegyék figyelembe - vagyis fizetés helyett hazai munkahelyen "ledolgozhatják" a képzési időt.
Osztatlan lesz a tanárképzés
Szeptembertől ismét kétszakos, osztatlan tanárképzések indulnak. Az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évig kell majd tanulniuk, a plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelöli. A diplomával két tantárgyat taníthattok majd: az eddigi rendszerben az alapszakos diplomával nem lehetett tanítani, ehhez a mesterszakot is el kellett végezni. Ha osztatlan tanárszakon tanultok, akár havi 75 ezer forintos ösztöndíjat is kaphattok. A tanárképzésről itt olvashattok részletesen, a legnépszerűbb képzések listáját pedig itt nézhetitek meg.
Vége a nyelvvizsga-amnesztiának
Utoljára a 2013-ben végzettek vonatkozik a "nyelvvizsga-amnesztia": ők - legkorábban három évvel a végzés után - belső intézményi vizsgával válthatják ki a diplomához szükséges nyelvvizsgát. A parlament 2011 decemberében bólintott rá a nyelvvizsga-amnesztiára: azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, de az abszolválást követő három évben nem tudták, nem tudják bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványukat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
