Mi vár a diákokra szeptembertől? Íme, a legfontosabb változások

Hallgatói szerződés helyett nyilatkozatot kell aláírni, újra osztatlan lesz a tanárképzés, és lassan vége a "nyelvvizsga-amnesztiának".

  • Eduline
MTI Fotó: Bugány János

Ilyen az új hallgatói szerződés

Az állami ösztöndíjas hallgatóknak szeptembertől nem hallgatói szerződést, hanem nyilatkozatot kell aláírniuk: ebben vállalják, hogy a végzést követően itthon "dolgozzák le" a képzési idejüket, és maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát. A 2013-as felvételi ponthatárokat itt találjátok majd.

Eredetileg a képzési idő kétszeresét kellett volna ledolgozniuk a diplomázást követően: az új szabályozás szerint a tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyt folytatni az oklevél megszerzését követő 20 éven belül.

Ha a hallgató ezeket a követelményeket nem teljesíti, vissza kell fizetnie a képzés költségének egészét vagy egy részét, attól függően, hogy dolgozott-e Magyarországon. Újdonság, hogy nem kell fizetnie annak, aki alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen az első aktív félév után, illetve osztatlan mesterképzésen a második aktív félév után meggondolja magát, és félbehagyja tanulmányait. A részleteket itt olvashatjátok.

Szintén újdonság, hogy a "túlfutók" kérhetik azt is, hogy az állami ösztöndíjas féléveknek megfelelő időtartamú hazai munkaviszonyt vegyék figyelembe - vagyis fizetés helyett hazai munkahelyen "ledolgozhatják" a képzési időt.

Osztatlan lesz a tanárképzés

Szeptembertől ismét kétszakos, osztatlan tanárképzések indulnak. Az általános iskolai tanároknak 4+1, a középiskolai tanároknak 5+1 évig kell majd tanulniuk, a plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelöli. A diplomával két tantárgyat taníthattok majd: az eddigi rendszerben az alapszakos diplomával nem lehetett tanítani, ehhez a mesterszakot is el kellett végezni. Ha osztatlan tanárszakon tanultok, akár havi 75 ezer forintos ösztöndíjat is kaphattok. A tanárképzésről itt olvashattok részletesen, a legnépszerűbb képzések listáját pedig itt nézhetitek meg.

Vége a nyelvvizsga-amnesztiának

Utoljára a 2013-ben végzettek vonatkozik a "nyelvvizsga-amnesztia": ők - legkorábban három évvel a végzés után - belső intézményi vizsgával válthatják ki a diplomához szükséges nyelvvizsgát. A parlament 2011 decemberében bólintott rá a nyelvvizsga-amnesztiára: azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, de az abszolválást követő három évben nem tudták, nem tudják bemutatni nyelvvizsga-bizonyítványukat.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.