Ennyi pénzért tényleg megéri bekerülni az egyetemre

Hatalmas pénzjutalommal ösztönzi egy dél-kínai város a helyi tanulókat a legjobb egyetemekre való bejutásra. A siker garantálására a kiemelkedő diákok tanárainak is nagylelkű jutalom jár.

  • MTI
Wikipedia

A 2015 és 2021 között futó programban a dél-kínai Enping városának az ország két legjobb felsőoktatási intézményébe, a Csinghua Egyetemre, illetve a Pekingi Egyetemre felvételt nyerő diákjai egymillió jüan (40 millió forint) jutalomban részesülnek - adta hírül a Southern Metropolis című helyi hírlap.

A bejutott tanulók mindegyike megkapja az összeget, amennyiben legalább öt éve a városban regisztrált lakos, és legalább a középiskola utolsó két osztályát ott végezte. A diákokon túl azok tanárait is jutalmazzák munkájukért: mindegyikük 600 ezer jüant (24 millió forint) kap, az a tanár pedig, aki a középiskola utolsó évében a diákot oktatta, 1,6 millió jüant (64 millió forint).

A jutalomalap összesen 30 millió jüan (1,2 milliárd forint), vagyis minden évre 5 millió jüan (200 millió forint) osztható ki. Amennyiben egy évben három vagy annál több diák jut be a nagy presztízsű intézményekbe, az alap éves összegét diákonként egymillió jüannal (40 millió forint) emelik, és azt osztják el a bejutottak között - írja a lap.

Az alapot egy helyi születésű, jelenleg Makaón tevékeny üzletember ajánlotta fel annak reményében, hogy a városi oktatás színvonalát a pénzügyi ösztönző emelni fogja, az ugyanis a Southern Metropolis szerint évek óta hanyatlóban van.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.