Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatási államtitkársága szerint okafogyottá váltak a diáktüntetések, mert teljes mértékben megvalósul az egyetemi autonómia és a szabad szakválasztás, ahogyan eddig is.
Ezt az államtitkárság közölte csütörtökön, felidézve, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülésén konszenzusos megegyezés született a felsőoktatási törvény és a szakstruktúra átalakítását illetően. Minden, a hallgatók által felvetett kérdés tisztázódott - írták. Mindezt a hallgatók máshogy látják, a szerda esti tüntetésen külön felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány csak igyekszik lekenyerezni őket és követelték, hogy ne a fejük felett döntsenek. Hammer Ferenc, az ELTE oktatója is hangsúlyozta, az kellene, hogy az egyetemeknek pénzügyi és oktatásügyi autonómiája legyen, ez eddig azonban nem valósult meg. A tüntetésről itt olvashattok többet: "Nem engedünk a lekenyerezésnek és háttéralkuknak" - Így tüntettek a diákok
Az Emmi újra megerősítette, hogy a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak nem szűnik meg, a jövőbeni struktúrára vonatkozóan azonban az MRK tesz javaslatot.
Hangsúlyozták: az MRK által is kivezetésre javasolt képzések - mint például a társadalmi tanulmányok szak - egyetlen egyetem és főiskola költségvetési stabilitását vagy kari szerkezetét sem veszélyezteti. Ezeket az állításokat egy televíziós interjúban cáfolta az ELTE dékánja, ezt itt olvashatjátok.
A képzési szerkezet tervezett átalakítása semmiféle módon nem érinti a 2015-ös felvételi eljárást, felmenő rendszerben vezetik be, ahogyan 2005-ben is. Aki benyújtotta a jelentkezést, az a jelenleg meghirdetett képzésekre nyer felvételt és azokon is fejezheti be a tanulmányait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
