Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
"E kormány célja innovációs központtá alakítani Magyarországot" - mondta ambíciózusan Palkovics László államtitkár három nappal azt követően, hogy a kormány lesöpörte saját digitális fejlesztési stratégiáját.
Szerinte a kutatói utánpótlásban "nem állunk jól", a doktori iskolákba beiratkozottak 23 százaléka szerez csak tudományos fokozatot; és túl sok az önálló doktori iskola. A problémák között említette, hogy a magyar egyetemeknek kevés bevétele származik közvetlen K+F+I-forrásból, ráadásul a forrásfelhasználás hatásfoka sem jó.
A cél az, hogy a jelenlegi mintegy 38 ezerről 2020-ig 56 ezerre nőjön a kutatók száma.
Átalakították a doktori képzést is, nőtt a képzés hossza és növelték az előírt kreditek számát, de emelkedett az ösztöndíj mértéke is. Az ösztöndíjemelésnek még nincs vége, és most dolgoznak a felsőoktatásban dolgozók illetményemelésének második szakaszán is - hangsúlyozta.
Jelenleg a kutatás-fejlesztés-innovációs (K+F+I) ráfordítások több mint felét a nagyvállalati szektor adja, a felsőoktatás K+F+I-költsége stagnált az elmúlt években. Ezen változtatni kell, tartósan be kell építeni a költségvetésbe - tette hozzá az államtitkár. A kormány több módon próbálja segíteni, hogy az oktatási intézmények és a vállalati szféra együtt tudjon működni - fejtette ki. Bevezették német mintára a mesteroktató kategóriát. Ennek lényege, hogy az egyetemeken olyan ember is taníthasson, akinek ugyan nincs tudományos fokozata, de van hosszú, vállalati szférában szerzett gyakorlati tudása.
Új Nemzeti Kiválóság ösztöndíjprogramot is indítanak azzal a céllal, hogy itthon tartsák a fiatal hallgatókat, az ösztöndíjra idén 2,2 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.
A 2014-2020-as uniós programozási időszakban tudományos kutatásokra és infrastruktúrafejlesztésre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre; ebből intézményfejlesztésre 20 milliárd forintot már meghirdettek. Tudományos utánpótlásra 9,4 milliárdot lehet fordítani, nemzetköziesítést előmozdító egyéb tematikus támogatásként 15,4 milliárdos keret áll rendelkezésre.
Azoknak a Lendület-csoportoknak, amelyeknek idén lejár a támogatása, de az oktatási intézmények javasolják a programok folytatását, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a jövő évben - az intézmény költségvetésébe beépítve - biztosítja a forrást.
És azt hallottátok, hogy Magyarországon erős az oktatási lobbi?
A magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján Budapesten. Demján Sándor az "erős oktatási lobbitól" tart. Persze nem biztos, hogy lobbitevékenység kell ahhoz, hogy valaki diplomát akarjon szerezni, elég ha utánanéz a várható fizetésének.
Az államtitkár a duális képzést sikeresnek nevezte, mint mondta, tavaly 200 vállalat 500 hallgatót vett fel; idén már háromezer helyet hirdettek meg a vállalatok, ezekre tízezer hallgató jelentkezett. Hozzátette, hogy a felsőoktatási törvényt is módosították annak érdekében, hogy az oktatási intézmények könnyebben "vállalkozóvá válhassanak", azaz tudjanak a vállalati szférától érkező megrendeléseket teljesíteni.
Idén három helyen, Kisvárdán, Hatvanban és Siófokon elindították az úgynevezett Közösségi Felsőoktatási Képző Központokat. Az új forma lényege, hogy egy meglévő felsőoktatási intézmény viszi el a képzését olyan régiókba, ahol azt a közösség igényli. Azaz nem önálló intézményről, hanem együttműködési formáról van szó. "Úgy tűnik, van létjogosultsága ezeknek az intézeteknek" - fogalmazott Palkovics.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
