Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell...
Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell megalkotása érdekében nyújt be módosító javaslatokat a büdzsé oktatási fejezetéhez – mondta hétfőn Osztolykán Ágnes.
A képviselő szerint ezeket a területeket az LMP alternatív költségvetési javaslata alapján úgy lehetne finanszírozni, hogy azzal nem növelik a hiányt. A szükséges forrásokat a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatásával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével és az úgynevezett ökoadókkal biztosítanák – mondta a politikus.
A férőhelyek bővítése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy hároméves kortól minden gyermeknek joga van az óvodához, ahogy minden fiatalnak joga van a továbbtanuláshoz. Kijelentette azt is, hogy a jövő évi büdzsé tervezete nem számol a pedagógusi életpályamodell bevezetésének költségeivel. Hozzátette, hogy habár a köznevelési törvény „nagyon hangzatosan beszél ezen életpályamodell bevezetéséről”, de erről tudják, hogy „humbug, hazugság”. Szavai szerint az LMP a források átrendezésével létre tudná hozni ezt a modellt.
Végül leszögezte, hogy az oktatásban is egyenlő esélyeket kell teremteni és mindenfajta leszakadást meg kell akadályozni. Pető Ernő, a párt oktatási szakszóvivője úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé a „nyomor, a munkanélküliség, a megszorítás költségvetése lesz”.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésben közel fél százalékkal, 5,46-ról 5,08 százalékra csökkenhet az oktatás részaránya. Arra is kitért, hogy a kormány a felsőoktatástól 29 milliárd forintot akar elvonni. Véleménye szerint, ha ezt nem tudják a tandíjból pótolni, akkor a kisebb intézmények meg is szűnhetnek. Hozzátette, hogy a tervezet alapján az óvodáknak és a tudománypolitikának is kevesebb pénz jut majd.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
