Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell...
Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell megalkotása érdekében nyújt be módosító javaslatokat a büdzsé oktatási fejezetéhez – mondta hétfőn Osztolykán Ágnes.
A képviselő szerint ezeket a területeket az LMP alternatív költségvetési javaslata alapján úgy lehetne finanszírozni, hogy azzal nem növelik a hiányt. A szükséges forrásokat a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatásával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével és az úgynevezett ökoadókkal biztosítanák – mondta a politikus.
A férőhelyek bővítése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy hároméves kortól minden gyermeknek joga van az óvodához, ahogy minden fiatalnak joga van a továbbtanuláshoz. Kijelentette azt is, hogy a jövő évi büdzsé tervezete nem számol a pedagógusi életpályamodell bevezetésének költségeivel. Hozzátette, hogy habár a köznevelési törvény „nagyon hangzatosan beszél ezen életpályamodell bevezetéséről”, de erről tudják, hogy „humbug, hazugság”. Szavai szerint az LMP a források átrendezésével létre tudná hozni ezt a modellt.
Végül leszögezte, hogy az oktatásban is egyenlő esélyeket kell teremteni és mindenfajta leszakadást meg kell akadályozni. Pető Ernő, a párt oktatási szakszóvivője úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé a „nyomor, a munkanélküliség, a megszorítás költségvetése lesz”.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésben közel fél százalékkal, 5,46-ról 5,08 százalékra csökkenhet az oktatás részaránya. Arra is kitért, hogy a kormány a felsőoktatástól 29 milliárd forintot akar elvonni. Véleménye szerint, ha ezt nem tudják a tandíjból pótolni, akkor a kisebb intézmények meg is szűnhetnek. Hozzátette, hogy a tervezet alapján az óvodáknak és a tudománypolitikának is kevesebb pénz jut majd.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
