Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell megalkotása érdekében nyújt be módosító javaslatokat a büdzsé oktatási fejezetéhez – mondta hétfőn Osztolykán Ágnes.
A képviselő szerint ezeket a területeket az LMP alternatív költségvetési javaslata alapján úgy lehetne finanszírozni, hogy azzal nem növelik a hiányt. A szükséges forrásokat a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatásával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével és az úgynevezett ökoadókkal biztosítanák – mondta a politikus.
A férőhelyek bővítése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy hároméves kortól minden gyermeknek joga van az óvodához, ahogy minden fiatalnak joga van a továbbtanuláshoz. Kijelentette azt is, hogy a jövő évi büdzsé tervezete nem számol a pedagógusi életpályamodell bevezetésének költségeivel. Hozzátette, hogy habár a köznevelési törvény „nagyon hangzatosan beszél ezen életpályamodell bevezetéséről”, de erről tudják, hogy „humbug, hazugság”. Szavai szerint az LMP a források átrendezésével létre tudná hozni ezt a modellt.
Végül leszögezte, hogy az oktatásban is egyenlő esélyeket kell teremteni és mindenfajta leszakadást meg kell akadályozni. Pető Ernő, a párt oktatási szakszóvivője úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé a „nyomor, a munkanélküliség, a megszorítás költségvetése lesz”.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésben közel fél százalékkal, 5,46-ról 5,08 százalékra csökkenhet az oktatás részaránya. Arra is kitért, hogy a kormány a felsőoktatástól 29 milliárd forintot akar elvonni. Véleménye szerint, ha ezt nem tudják a tandíjból pótolni, akkor a kisebb intézmények meg is szűnhetnek. Hozzátette, hogy a tervezet alapján az óvodáknak és a tudománypolitikának is kevesebb pénz jut majd.
