Emelné az egyetemi-főiskola férőhelyek számát az LMP

Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell...

  • MTI

Az LMP három cél, az óvodai és felsőoktatási férőhelyek növelése, az esélyteremtés és a pedagógusi életpályamodell megalkotása érdekében nyújt be módosító javaslatokat a büdzsé oktatási fejezetéhez – mondta hétfőn Osztolykán Ágnes.

A képviselő szerint ezeket a területeket az LMP alternatív költségvetési javaslata alapján úgy lehetne finanszírozni, hogy azzal nem növelik a hiányt. A szükséges forrásokat a tőkejövedelmek fokozottabb adóztatásával, a többkulcsos adórendszer bevezetésével és az úgynevezett ökoadókkal biztosítanák – mondta a politikus.

A férőhelyek bővítése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy hároméves kortól minden gyermeknek joga van az óvodához, ahogy minden fiatalnak joga van a továbbtanuláshoz. Kijelentette azt is, hogy a jövő évi büdzsé tervezete nem számol a pedagógusi életpályamodell bevezetésének költségeivel. Hozzátette, hogy habár a köznevelési törvény „nagyon hangzatosan beszél ezen életpályamodell bevezetéséről”, de erről tudják, hogy „humbug, hazugság”. Szavai szerint az LMP a források átrendezésével létre tudná hozni ezt a modellt.

Végül leszögezte, hogy az oktatásban is egyenlő esélyeket kell teremteni és mindenfajta leszakadást meg kell akadályozni. Pető Ernő, a párt oktatási szakszóvivője úgy fogalmazott, hogy a jövő évi büdzsé a „nyomor, a munkanélküliség, a megszorítás költségvetése lesz”.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetésben közel fél százalékkal, 5,46-ról 5,08 százalékra csökkenhet az oktatás részaránya. Arra is kitért, hogy a kormány a felsőoktatástól 29 milliárd forintot akar elvonni. Véleménye szerint, ha ezt nem tudják a tandíjból pótolni, akkor a kisebb intézmények meg is szűnhetnek. Hozzátette, hogy a tervezet alapján az óvodáknak és a tudománypolitikának is kevesebb pénz jut majd.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.