Nincs magyar a legjobb egyetemek között

A tsinghuai és a pekingi egyetem betört a legjobb felsőoktatási intézmények közé.

  • Eduline

A Harvard első helye tovább sincs veszélyben, de trendfordító jelek mutatkoznak az egyetemek közötti világrangsorban. A Shanghai Ranking Consultancy által közölt listán 58. lett a Tsinghuai Egyetem, a 71. pedig a Pekingi Egyetem - írja a Guardian.

Még sosem szerepelt kínai egyetem ennyire előkelő helyen, sőt, a top 100-ban sem. Az eredményeket azonban beárnyékolja a politika és a kormány túlzott befolyása az akadémiai életben.

A lista elején a Stanford megőrizte második helyét, az MIT visszacsúszotta a harmadikról az ötödikre, helyébe a kaliforniai Berkely lépett. Az ötödik helyről egyet lépett fel első európaiként a Cambridge. A hatodik helyen a Princeton, melyet Oxford, a California Institute of Technology, a Columbia, a Chicagói Egyetem, követ. Érdekesség, hogy a Yale kiszorult a top 10-ből, jelenleg 11. helyen áll.

Magyar egyetem nem került fel a listára, még az itt tevékenykedő Közép-európai Egyetem sem.

Nem muzsikálnak jól a magyar egyetemek a legfrissebb világrangsorban

Az ELTE-t leszámítvan nem került magyar egyetem a top 500-ba. Évek óta csökkenő tendenciát mutat legnagyobb egyetemeink átlagos teljesítménye a világranglistákon. A Center of World University Rankings korábban sem a szívünknek kedves adatokat mutatta, de idén figyelmeztető jel lehet, hogy a legjobbnak számító ELTE is tovább folytatta a zuhanását a rangsorban, a többiek nagyjából stagnálnak a korábbi eredményükhöz képest, ami amúgy sem túl rózsás - derül ki a írásából.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.