Egyre elképesztőbb ivási szokások terjednek az egyetemisták között

Egyesek egyfajta bizarr diétaként alkalmazzák az új szokást, mások csak még részegebbek szeretnének lenni.

  • Eduline
Shutterstock

Drunkorexia – így nevezi az amerikai szaksajtó azt a jelenséget, amikor valaki a rendszeres étkezést is feláldozza annak érdekében, hogy később többet ihasson, mégse vigyen be túl sok kalóriát. A Times Higher Education jelentése szerint a kifejezés egyre több egyetemistára illik.

A diákok nem csak nem esznek aznap, amikor buliba készülnek, és tudják, sokat fognak inni, de egyesek még edzeni is elmennek sörözés előtt.

A University of Houston kutatása rámutatott, hogy rengetegen hódolnak ennek. A felmérés alkalmával megkérdezett diákok 80 százaléka állította, nemrég tett olyat, amit összefüggésbe hozható a drunkorexiával, tehát vagy nem evett, vagy edzett bulizás előtt. Esetleg diétás sört ivott, abból viszont jó sokat.

Hogy mennyire káros azért koplalni, hogy aztán a kalóriákat alkoholos italokból pótolják, mondani sem kell. A rövid távú hatásai is elég ijesztőek, éhgyomorra például sokkal hamarabb berúg az ember, és egyáltalán nem ott van a tűréshatára, mint normál állapotban.

A diákok egy része ráadásul egyáltalán nem a vonalaiért aggódik, sokan egyszerűen csak még részegebbek szeretnének lenni, ezért hagyják ki a bulik előtti étkezéseket.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.