Egyre elképesztőbb ivási szokások terjednek az egyetemisták között

Egyesek egyfajta bizarr diétaként alkalmazzák az új szokást, mások csak még részegebbek szeretnének lenni.

  • Eduline
Shutterstock

Drunkorexia – így nevezi az amerikai szaksajtó azt a jelenséget, amikor valaki a rendszeres étkezést is feláldozza annak érdekében, hogy később többet ihasson, mégse vigyen be túl sok kalóriát. A Times Higher Education jelentése szerint a kifejezés egyre több egyetemistára illik.

A diákok nem csak nem esznek aznap, amikor buliba készülnek, és tudják, sokat fognak inni, de egyesek még edzeni is elmennek sörözés előtt.

Milyen lehet a legbulisabb egyetemre járni, ha valaki nem iszik alkoholt?

A University of Houston kutatása rámutatott, hogy rengetegen hódolnak ennek. A felmérés alkalmával megkérdezett diákok 80 százaléka állította, nemrég tett olyat, amit összefüggésbe hozható a drunkorexiával, tehát vagy nem evett, vagy edzett bulizás előtt. Esetleg diétás sört ivott, abból viszont jó sokat.

Hogy mennyire káros azért koplalni, hogy aztán a kalóriákat alkoholos italokból pótolják, mondani sem kell. A rövid távú hatásai is elég ijesztőek, éhgyomorra például sokkal hamarabb berúg az ember, és egyáltalán nem ott van a tűréshatára, mint normál állapotban.

A diákok egy része ráadásul egyáltalán nem a vonalaiért aggódik, sokan egyszerűen csak még részegebbek szeretnének lenni, ezért hagyják ki a bulik előtti étkezéseket.

Ők a legszörnyűbb lakótársak, akik elől elmenekülnél
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.