Óriási kutatásban leplezték le az európai egyetemeken tapasztalható korrupciót. Leginkább a vizsgákon megy a trükközés. Magyarországnak nincs oka szégyenkezni.
Négy kategóriát állítottak fel: a felvételi, az osztályozás, a diplomakiadás és az oktatók utánpótlása. Németországban például ez utóbbi a legmagasabb, itt sokan azért kapnak állást a szférában, mert jó kapcsolatokkal rendelkeznek.
Összesítve azonban az osztályozás terén tapasztalható a legtöbb csalás, a megkérdezettek harmada tapasztalt ilyet.
A felmérés alapján korrupciós indexeket állítottak fel a kutatók, és ez alapján hoztak létre egy rangsort. A legkevésbé korrupt országok a felsőoktatás terén Nagy-Britannia és Svédország, ez a két állam kiemelkedő eredményt ért el. Magyarország pont a középmezőnybe került, megelőzve Németországot.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
