Óriási kutatásban leplezték le az európai egyetemeken tapasztalható korrupciót. Leginkább a vizsgákon megy a trükközés. Magyarországnak nincs oka szégyenkezni.
A brit YouGow internetes kutatóintézet a német Milata KG tanácsadócég felkérésére tíz európai ország több mint ötezer diplomását kérdezték az egyetemi korrupcióról –
.
Négy kategóriát állítottak fel: a felvételi, az osztályozás, a diplomakiadás és az oktatók utánpótlása. Németországban például ez utóbbi a legmagasabb, itt sokan azért kapnak állást a szférában, mert jó kapcsolatokkal rendelkeznek.
Összesítve azonban az osztályozás terén tapasztalható a legtöbb csalás, a megkérdezettek harmada tapasztalt ilyet.
A felmérés alapján korrupciós indexeket állítottak fel a kutatók, és ez alapján hoztak létre egy rangsort. A legkevésbé korrupt országok a felsőoktatás terén Nagy-Britannia és Svédország, ez a két állam kiemelkedő eredményt ért el. Magyarország pont a középmezőnybe került, megelőzve Németországot.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
