Taroltak a brit egyetemek a US News legjobb európai intézményeket rangsoroló listáján, de egy belga, egy német, egy francia és egy svájci intézményt is beválogattak a legjobb tíz közé.
Az európai egyetemek és főiskolák tömegével vonzzák az Egyesült Államokból érkező diákokat is, csak a 2012/2013-as tanévben több mint 150 ezer amerikai diák tanult a kontinensen, így a U.S. News összeállította a tíz legjobb európai intézmény listáját. A válogatásba azok az egyetemek és főiskolák kerültek be, melyeknek a legjobb a tudományos elismertsége, és a legkiválóbb kutatási eredményekkel rendelkeznek.
Tizedik helyezett lett a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem (K.U.Leuven), amely 1425-ös alapításával a világ legrégebbi ma is működő katolikus egyeteme. Az egyetemi könyvtár érdekessége, hogy 1922-ben itt, a Leuveni Kódexben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom szövegét.
Kilencedik lett a Manchesteri Egyetem, ahová 154 országból érkeznek cserediákok - ezzel megelőzve az összes többi brit egyetemet. Nyolcadik helyet szerezte meg a müncheni Lajos Miksa Egyetem (LMU), Németország második legnagyobb egyeteme, több mint 50 ezer hallgatóval, valamint egyike a három elit német egyetemnek.
Hetedik helyre került a párizsi Sorbonne természettudományi karából alakult Pierre és Marie Curie Egyetem (UPMC, vagy Paris 6), ahol a 34 ezer hallgatónak mintegy 20 százaléka külföldi. Az egyetemen ötezer kutató dolgozik több mint százhúsz laboratóriumban - nem csoda, hogy a Curie házaspárral együtt 18 Nobel-díjas tudóst bocsátott ki az egyetem és elődintézményei.
Hatodik lett a skóciai Edinburgh-i Egyetem, amely az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsora szerint is a kilencedik legjobb európai intézmény. Az egyetem több Nobel-díjasa mellett az alumnija közt tudhatja Alexander Graham Bellt és Charles Darwint is.
Ötödik helyet szerezte meg az 1855-ben alapított Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETHZ vagy ETH), amely kémia, fizika, villamosmérnöki és számítástechnikai területeken áll a legrangosabb európai intézmények között, és egyike az IDEA League intézményeinek.
Negyedik lett a University College London (UCL), amely több mint 20 ezer hallgatójával az Egyesült Királyság egyik legnagyobb egyeteme, valamint az Oxford és a Cambridge mellett tagja a három angol elit egyetemet tömörítő Golden Triangle-nek és az Európai kutató egyetemek szövetségének is.
A dobogóra további három brit egyetem került fel. Harmadik lett a természettudományi, műszaki, orvostudományi és üzleti területen oktató Imperial College London, ahová 125 országból érkeznek külföldi diákok. Az első két helyet kapta meg a nemzetközi rangsorokon mindig kiválóan szereplő két rivális intézmény: második lett a Cambridge-i Egyetem, első pedig az Oxfordi Egyetem. A Cambridge-hez összesen 89 Nobel-díjas köthető, itt végzett Stephen Hawking és Alan Turing is - akikről két zseniális film készült nemrég - az Oxford pedig 1096-os alapításával a Bolognai Egyetem után a világ legrégebbi ma is működő egyeteme. Skócia, Németország, Norvégia? Minden infó a külföldi továbbtanulásról.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
