Íme, a 10 legjobb európai egyetem

Taroltak a brit egyetemek a US News legjobb európai intézményeket rangsoroló listáján, de egy belga, egy német, egy francia és egy svájci intézményt is beválogattak a legjobb tíz közé.

  • Eduline

Az európai egyetemek és főiskolák tömegével vonzzák az Egyesült Államokból érkező diákokat is, csak a 2012/2013-as tanévben több mint 150 ezer amerikai diák tanult a kontinensen, így a U.S. News összeállította a tíz legjobb európai intézmény listáját. A válogatásba azok az egyetemek és főiskolák kerültek be, melyeknek a legjobb a tudományos elismertsége, és a legkiválóbb kutatási eredményekkel rendelkeznek.

Az Arenberg-kastály, a Leuveni Katolikus Egyetem egyik épülete
Wikipedia

Tizedik helyezett lett a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem (K.U.Leuven), amely 1425-ös alapításával a világ legrégebbi ma is működő katolikus egyeteme. Az egyetemi könyvtár érdekessége, hogy 1922-ben itt, a Leuveni Kódexben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom szövegét.

Kilencedik lett a Manchesteri Egyetem, ahová 154 országból érkeznek cserediákok - ezzel megelőzve az összes többi brit egyetemet. Nyolcadik helyet szerezte meg a müncheni Lajos Miksa Egyetem (LMU), Németország második legnagyobb egyeteme, több mint 50 ezer hallgatóval, valamint egyike a három elit német egyetemnek.

Hetedik helyre került a párizsi Sorbonne természettudományi karából alakult Pierre és Marie Curie Egyetem (UPMC, vagy Paris 6), ahol a 34 ezer hallgatónak mintegy 20 százaléka külföldi. Az egyetemen ötezer kutató dolgozik több mint százhúsz laboratóriumban - nem csoda, hogy a Curie házaspárral együtt 18 Nobel-díjas tudóst bocsátott ki az egyetem és elődintézményei.

Hatodik lett a skóciai Edinburgh-i Egyetem, amely az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsora szerint is a kilencedik legjobb európai intézmény. Az egyetem több Nobel-díjasa mellett az alumnija közt tudhatja Alexander Graham Bellt és Charles Darwint is.

Ötödik helyet szerezte meg az 1855-ben alapított Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola (ETHZ vagy ETH), amely kémia, fizika, villamosmérnöki és számítástechnikai területeken áll a legrangosabb európai intézmények között, és egyike az IDEA League intézményeinek.

University College London
Wikipedia

Negyedik lett a University College London (UCL), amely több mint 20 ezer hallgatójával az Egyesült Királyság egyik legnagyobb egyeteme, valamint az Oxford és a Cambridge mellett tagja a három angol elit egyetemet tömörítő Golden Triangle-nek és az Európai kutató egyetemek szövetségének is.

A dobogóra további három brit egyetem került fel. Harmadik lett a természettudományi, műszaki, orvostudományi és üzleti területen oktató Imperial College London, ahová 125 országból érkeznek külföldi diákok. Az első két helyet kapta meg a nemzetközi rangsorokon mindig kiválóan szereplő két rivális intézmény: második lett a Cambridge-i Egyetem, első pedig az Oxfordi Egyetem. A Cambridge-hez összesen 89 Nobel-díjas köthető, itt végzett Stephen Hawking és Alan Turing is - akikről két zseniális film készült nemrég - az Oxford pedig 1096-os alapításával a Bolognai Egyetem után a világ legrégebbi ma is működő egyeteme. Skócia, Németország, Norvégia? Minden infó a külföldi továbbtanulásról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.