Öt dolog, amit biztosan nem tudtál az ELTE-ről

Mi volt a lágymányosi campus helyén száz évvel ezelőtt? Hogyan nézett ki a jogi kar épülete a második világháború előtt? Hogy kerültek "ELTE-s hallgatók" a budai trónterembe? Ezeket biztos nem tudtátok az ELTE-ről.

  • Eduline

Bármilyen hihetetlen, a lágymányosi campus helyén...

egy óriási tó volt. A lágymányosi részen az 1838-as árvíz után kezdődtek munkálatok: megépítették a Gellért-hegytől délre húzódó töltést, ez választotta el a kiszélesedő Dunától a lágymányosi tó területét.

A 20. század elején készített fotókon - amelyeken a szomszédos campus központja, a Műegyetem főépülete már látszik - jól kivehető a hatalmas tó, amely a mostani társadalomtudományi, informatikai és természettudományi kar épületeinek helyén volt. A tavat az 1930-as években kezdték feltölteni, ma már nyoma sincs.

A mai lágymányosi campus helye a Gellért-hegyről fotózva. A Műegyetem főépülete már áll
Fortepan

Trónterem? Inkább egyetemi aula

Azt alighanem az összes ELTE-s tudja, hogy az egyetem jogelődje a nagyszombati egyetem volt, amelynek a felszereléseit 1777-ben szekerekre rakták, és átköltöztették a fővárosba. Vagyis Budára.

Az egyáltalán nem meglepő, hogy a teológiai kar a budai jezsuita rendházba költözött, de az már érdekes részlet, hogy a többi kar a királyi palotában folytatta a működést. Az egyetem aulája nem akármilyen helyen volt: a trónteremben.

Ez a hatodik név

Na nem ez az egyetlen magyar egyetem, amelynek nem a mostani az első neve, de az ELTE névváltozatai egészen érdekesek. Az ELTE jogelődje a nagyszombati egyetem volt, hivatalos nevén Nagyszombati Jezsuita Egyetem.

1769 és 1784 között Királyi Magyar Tudományegyetem néven futott az intézmény, de akkor sem hagytak fel a folyamatos átnevezésekkel. 1784-től Pesti Királyi Tudományegyetem, 1873-tól Budapesti Tudományegyetem volt az egyetem neve, 1921 és 1950 között Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemként működött. A mostani nevét 1950 óta viseli. Szám szerint ez a hatodik.

BTK és TTK?

Az ELTE Természettudományi Kara csak 1949-ben vált ki a bölcsészkarból, addig szervezetileg egy egységet képeztek. A hittudományi fakultást 1950-ben csatolták el, az orvostudományi kar 1951 elején vált önálló egytemmé.

A Múzeum körúti épületek 1956-ban
Fortepan

Valami hiányzik a jogi kar épületéről

Méghozzá egy hatalmas kupola, amely - ezzel aligha okozunk meglepetést - a második világháborúban pusztult el, és később már nem is építették újra. Pedig szép volt.

Ilyen volt
fortepan.hu

 

Ilyen lett
MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

Hat dolog, amit biztosan nem tudtál a Corvinusról

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.