Tanárok és diákok tiltakoznak, amiért a minisztérium több egyetemi szakot is megszüntetne az ELTE Társadalomtudományi karán. Este több helyen is hallgatói és oktatói fórumokat tartanak. Az Emmi pedig közleményt adott ki, melyben mindent cáfolnak.
Az ELTE Társadalomtudományi karán információs sztrájk van, az órák elején az intézmény jövőjéről van szó. A kar este 6-tól hallgatói és oktatói fórumot is szervez, melyhez már csatlakoztak a szegedi, pázmányos és corvinusos hallgatók is.
A sztrájk azután kezdődött el, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette, megszületett a tervezet a felsőoktatás racionalizálására, melyben több szakot is megszüntetnének. Így a nemzetközi tanulmányok alapképzés és a társadalmi tanulmányok BA szak is megszűnne. Erről bővebben itt olvashattok. Az ELTE BTK MMI információ szerint pedig a film szakirány is megszűnne a szabad bölcsészeten.
Ahogy azt vasárnap megírtuk, a szakok megszűntetése anyagilag is ellehetetleníti az ELTE Társadalomtudományi Kar működését, a kar elveszti saját bevételeinek több mint 60 százalékát, és ez a megszűnéséhez vezet.
Közben a Műegyetem Gépészkari Hallgatói Képviselete is közölte, hogy tiltakoznak az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzés megszüntetése ellen, bővebbet itt olvashattok erről. Ők is hallgatói fórumot tartanak ma 6 órakor BME Központi Épületének 51-es előadójában, amelyre a legfrissebb információk szerint elmegy Palkovics László is.
Az Emmi nem hisz az ELTE-nek
„A kormány májusi döntése előtt az Emmi minden, a konstruktív javaslatok irányába mutató lehetőséget megad arra, hogy a javaslatot az érintettek véleményezhessék, és a képzési szerkezet átalakításáról konszenzusos döntés szülessen. Egy tüntetés ennek meggyőződésük szerint nem megfelelő formája” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hangsúlyozták: egyetlen szak megszüntetése sem eldöntött kérdés, azonban bármelyik esetleges kivezetése vagy átalakítása alkalmatlan arra, hogy veszélyeztesse az ELTE, vagy más felsőoktatási intézmény költségvetési stabilitását és kari szerkezetét. Ezek a minden alapot nélkülöző híresztelések csak arra jók, hogy a tárgyalások tárgyán túlmutató feszültséget keltsenek. Az Emmi ezért kér „minden józanul gondolkodó oktatót és hallgatót, hogy ne üljön fel provokációnak”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
