Rekord az ELTE-n, több mint tízezren kerültek be az egyetem képzéseire

Összesen 369 diákot vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a pótfelvételin az augusztus 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján.

  • Eduline
Fazék

Az általános és a pótfelvételi eljárás eredményeit nézve rekordszámú, összesen 10 113 új hallgató kezdheti meg az őszi félévben tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - írja közleményében az egyetem.

A pótfelvételi eljárás sajátossága, hogy csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárásban sehová nem kerültek be (vagy nem is jelentkeztek), és ők is csak egyetlen helyre, önköltséges finanszírozási formára jelentkezhettek, a ponthatár pedig nem lehetett alacsonyabb a júliusban kihirdetettnél. 

A 369 felvett jelentkező közül 315-en Budapesten, 54-en Szombathelyen kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A pótfelvételin a legtöbb hallgató a jogász osztatlan képzésre (64 fő), valamint a programtervező informatikus (59 fő) és a Master of Business Administration (32) szakra jutott be.

A keresztféléves és a pótfelvételi eredményekkel összesítve ez 10 181 új hallgatót jelent 2018-ban, akik közül a következő tanévben 10 113-an kezdhetik meg tanulmányaikat egyetemünkön.

Több mint 700 elsőéves bulizik a Semmelweis gólyatáborában

Idén 700-nál is több frissen felvett hallgató, illetve csaknem 200 szervező vesz részt a Semmelweis Egyetem hatnapos gólyatáborában. A hatnapos tatai gólyatábor részeként játékos programokat, sportnapot és strandolást is szerveznek, a legfőbb cél, hogy csapattá kovácsolják a résztvevőket - ismertette a szervező Instruktor Öntevékeny Csoport (IÖCS) elnöke, Kiss Boldizsár.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.