Rekord az ELTE-n, több mint tízezren kerültek be az egyetem képzéseire

Összesen 369 diákot vettek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a pótfelvételin az augusztus 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárok alapján.

  • Eduline
Fazék

Az általános és a pótfelvételi eljárás eredményeit nézve rekordszámú, összesen 10 113 új hallgató kezdheti meg az őszi félévben tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - írja közleményében az egyetem.

A pótfelvételi eljárás sajátossága, hogy csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi eljárásban sehová nem kerültek be (vagy nem is jelentkeztek), és ők is csak egyetlen helyre, önköltséges finanszírozási formára jelentkezhettek, a ponthatár pedig nem lehetett alacsonyabb a júliusban kihirdetettnél. 

A 369 felvett jelentkező közül 315-en Budapesten, 54-en Szombathelyen kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A pótfelvételin a legtöbb hallgató a jogász osztatlan képzésre (64 fő), valamint a programtervező informatikus (59 fő) és a Master of Business Administration (32) szakra jutott be.

A keresztféléves és a pótfelvételi eredményekkel összesítve ez 10 181 új hallgatót jelent 2018-ban, akik közül a következő tanévben 10 113-an kezdhetik meg tanulmányaikat egyetemünkön.

Több mint 700 elsőéves bulizik a Semmelweis gólyatáborában

Idén 700-nál is több frissen felvett hallgató, illetve csaknem 200 szervező vesz részt a Semmelweis Egyetem hatnapos gólyatáborában. A hatnapos tatai gólyatábor részeként játékos programokat, sportnapot és strandolást is szerveznek, a legfőbb cél, hogy csapattá kovácsolják a résztvevőket - ismertette a szervező Instruktor Öntevékeny Csoport (IÖCS) elnöke, Kiss Boldizsár.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.