Nagy változások jönnek februártól: itt az újabb egyetemi integráció

Már 2017. február 1-től az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE) integrálódhat a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi központja.

  • Eduline
Szombathely.hu
Az ELTE szenátusa szeptember végi ülésén arról is döntött: kezdeményezik, hogy az integráció tényét már a 2017-es általános felvételi kiírásakor vegyék figyelembe, a felvételi eljárást ehhez igazodva indítsák el.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Palkovics László oktatási államtitkár a szombathelyi egyetem év végi ünnepségén jelentette be, hogy 2017-től az ELTE részét fogja képezni az intézmény.

"A Szombathelyen végző hallgatók 2017 tavaszán már az ELTE által kiadott diplomát kapnak, a tantervek harmonizációját a csatlakozást követően haladéktalanul elkezdik. Fontos szempont az is, hogy a Szombathelyen indítandó szakok listáját folyamatosan felülvizsgálják majd" - olvasható a szenátusi ülésről szóló közleményben.

Szombathelyen egy bölcsészettudományi, egy természettudományi és egy pedagógiai-pszichológiai intézet jön létre az ELTE-karok részeként. Létrejön a Savaria Pedagógusképzési Módszertani és Továbbképzési Centrum, amely módszertani fejlesztésekkel és a továbbképzés várható új feladataival foglalkozik majd.

"A gépészmérnök képzést folytató műszaki intézet az Informatikai Kar dékánjának irányítása alatt folytatja tevékenységét, de a gépészmérnök képzés természettudományos megalapozásában a Természettudományi Kar jelentős részt vállal. A sporttudományi képzéseket a szombathelyi Sporttudományi Intézet a Pedagógiai és Pszichológiai Kar részeként folytatja" - írják.

Az integráció részét képezi az is, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium az egybeolvadást követően ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumként működik.Szinte teljesen eltűntek a főiskolák Magyarországról - vajon mi lett velük?
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.