ELTE BTK: etikai nyilatkozat aláírására köteleznék az oktatókat és a hallgatókat

Etikai nyilatkozatot készít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK), amellyel azt...

  • MTI

Etikai nyilatkozatot készít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kara (BTK), amellyel azt akarják egyértelműsíteni, hogy az egyetemen semmiféle kirekesztésnek nincs helye - írta Dezső Tamás dékán az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

Az eset előzményeit felidézve közölte: március 14-én ismeretlenek kisebbség elleni izgatásra alkalmas uszító, "zsidózó" matricákat ragasztottak ki néhány oktató névtáblájára, illetve az A épület egyik termének néhány padjára. A dékán hozzátette: bejelentését követően a Nemzeti Nyomozó Iroda és a BRFK munkatársai még aznap megkezdték a bizonyítékok begyűjtését, illetve a tanúk meghallgatását. A matricákat a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet névtábláira ragasztották ki: a hallgatók reakcióját itt, az oktatókét pedig itt olvashatjátok.

Dezső Tamás hangsúlyozta, hogy az ELTE Bölcsészettudományi Karán minden, az emberi lét bármely aspektusát érintő, arra utaló, megosztó, uszító diszkriminatív jelenséget üldözni fog, és az eddigiekhez hasonlóan minden rendelkezésére álló eszközzel küzdeni fog ellenük.

Kitért arra is, hogy az ELTE rektorával és kommunikációs rektorhelyettesével konzultálva eldöntötték: az egyetem március 18-i szenátusi ülése elé terjesztik egy etikai nyilatkozat szövegtervezetét. Ennek elfogadása után minden egyetemi polgárt arra szólítanak fel, hogy aláírásával csatlakozzék a nyilatkozat szövegéhez és szelleméhez, és ezzel határozottan, egyszer és mindenkorra "hozza az egész világ tudtára", hogy a 377 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen nincs helye semmiféle kirekesztésnek - emelte ki.

Az atv.hu februárban arról írt: az egyetem hallgatói önkormányzata éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE BTK-n, a gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték.

Dezső Tamás hangsúlyozza, hogy akkori nyilatkozatában is elítélte a származásra utaló, vallási, nemi, világnézeti, ideológiai vagy más identitásbeli alapon történő megkülönböztetést vagy erre irányuló szándékot.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.