Botrány az egyetemeken: szándékosan buktatják meg a diákokat?

A Floridában élő Shakira Lockett mindig is jó tanuló volt.

  • Eduline

A Floridában élő Shakira Lockett mindig is jó tanuló volt. Miután leérettségizett, felvették a Miami Dade College-ba, ahol kellemetlen meglepetés érte: bár soha nem volt gondja a szövegértéssel vagy a matematikával, az összes szintfelmérő vizsgán megbukott.

Nem rúgták ki az egyetemről, viszont felzárkóztató órákra kellett járnia az első félévben, és amíg azokat el nem végezte, nem vehette fel az egyetemi tantárgyakat. „Amikor megtudtam, hogy olvasásórára kell járnom, csak annyit kérdeztem: ez komoly? Mindig kiváló volt a szövegértésem” – nyilatkozta a lány, aki átszámolva több mint 450 ezer forintot költött a plusz kurzusokra.

Nem ő az egyetlen, akit felzárkóztató órákra kötelezett az egyetem – írja a Huffington Post. Floridában az elsőévesek több mint fele – mintegy 30 ezer hallgató – vérzik el az egyetemi szintfelmérőkön. Ők csak később kezdhetik meg tanulmányaikat, emiatt később is szereznek diplomát.

Egyesek szerint az egyetemek így próbálják növelni a bevételüket. Az intézmények azonban cáfolják ezt, és úgy vélik, inkább a középiskolai oktatás színvonalával van a gond: nem készítik fel megfelelően az egyetemre a diákokat, ezért a legtöbben hiányos olvasási és matematikai készségekkel szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. Nagy-Britanniában fellázadtak a diákok a könnyű érettségi miatt – összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.