Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A nők egész Európában kevesebb fizetésre számíthatnak a férfiaknál, pedig uralják a felsőoktatást – legalábbis létszám tekintetében. Magyarországon a rendszerváltás óta egyre több nő szerez diplomát, mára pedig csak három olyan képzési terület létezik, ahol megmaradt a férfitöbbség. Ezekben azonban nagyon le vannak maradva a nők.

Ahogy Európa összes országában, így Nagy-Britanniában is már nagyon régóta a nők uralják a felsőoktatást, így egyes lapok már arról írtak, 36 ezer férfi hiányzik az egyetemekről.
Magyarországon a rendszerváltás óta jellemző a nők egyre nagyobb fölénye a felsőoktatásban. Az 1990-es népszámlálás idején még a férfiak voltak többségben a diplomát szerzettek körében, csak az oktatási, a művészeti és az egészségügyi területeken voltak többen a nők.
Az ezredfordulóra már megfordult a trend, akkor már több diplomás nő élt az országban, mint hasonló végzettségű férfi. A 2001-es adatfelvétel idején a társadalomtudomány, gazdaság és a jog területén is több nő rendelkezett felsőfokú végzettséggel, mint férfi.
A 2011-es népszámlálási eredmények azt mutatják, hogy miközben 600 ezerről közel másfél millióra nőtt a diplomások száma az országban, ezt igazából az egyre több, felsőoktatásban végzett nőnek köszönhetjük. Míg a férfi diplomások száma a dupláját sem érte el 2011-ben 1990-hez képest, a diplomás nők száma közel két és félszeresére nőtt az időszak alatt. Ha azóta folytatódott a trend – és valószínűleg ez a helyzet –, az azt jelenti, hogy mára 200 ezerrel magasabb a diplomás nők száma, bár minimálisan több nő él ma az országban, mint férfi.
Érdekes ugyanakkor, hogy egyes oktatási területeken továbbra is nagyon durva férfidominancia tapasztalható. Matematikai és számítástechnikai diplomát fele annyi nő szerzett, mint férfi, a műszaki és ipari területeken pedig a férfi végzettekhez képest csak negyedannyi a nő. Ebből a matematika és számítástechnika ment át komolyabb változáson: bár már 1990-ban is több férfi rendelkezett ilyen végzettséggel, mint nő, a mostaninál jóval kisebb volt a férfiak fölénye (10 ezer és 7500 fő).
Nem véletlen, hogy több kezdeményezés is él manapság, amik azt tűzték ki célul, hogy növelik a lányok részvételét az informatikai oktatás területén, amitől nem képességeik, hanem inkább a társadalmi normák tartják őket távol. Ha itt is áttörés történik, akkor még gyorsabb ütemben nőhet a diplomás nők száma a férfiakhoz képest.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.