Valami szép csendben teljesen megváltozott a hazai egyetemeken

A nők egész Európában kevesebb fizetésre számíthatnak a férfiaknál, pedig uralják a felsőoktatást – legalábbis létszám tekintetében. Magyarországon a rendszerváltás óta egyre több nő szerez diplomát, mára pedig csak három olyan képzési terület létezik, ahol megmaradt a férfitöbbség. Ezekben azonban nagyon le vannak maradva a nők.

  • Nagy Barnabás
A briteknél decemberben szinte minden országos lapban megjelent a hír, hogy rekordszélesre nyílt az olló a felsőoktatásban tanuló nők és férfiak számát illetően.

Ahogy Európa összes országában, így Nagy-Britanniában is már nagyon régóta a nők uralják a felsőoktatást, így egyes lapok már arról írtak, 36 ezer férfi hiányzik az egyetemekről.

Magyarországon a rendszerváltás óta jellemző a nők egyre nagyobb fölénye a felsőoktatásban. Az 1990-es népszámlálás idején még a férfiak voltak többségben a diplomát szerzettek körében, csak az oktatási, a művészeti és az egészségügyi területeken voltak többen a nők.

Az ezredfordulóra már megfordult a trend, akkor már több diplomás nő élt az országban, mint hasonló végzettségű férfi. A 2001-es adatfelvétel idején a társadalomtudomány, gazdaság és a jog területén is több nő rendelkezett felsőfokú végzettséggel, mint férfi.

Kapcsolódó cikkek

Rengeteg informatikai állás betöltetlen az országban

A lányokra egészen más szabályok vonatkoznak egyes iskolákban

Tiszteletlen megjegyzést tett a kancellár, az egyetem is elhatárolódott

A 2011-es népszámlálási eredmények azt mutatják, hogy miközben 600 ezerről közel másfél millióra nőtt a diplomások száma az országban, ezt igazából az egyre több, felsőoktatásban végzett nőnek köszönhetjük. Míg a férfi diplomások száma a dupláját sem érte el 2011-ben 1990-hez képest, a diplomás nők száma közel két és félszeresére nőtt az időszak alatt. Ha azóta folytatódott a trend – és valószínűleg ez a helyzet –, az azt jelenti, hogy mára 200 ezerrel magasabb a diplomás nők száma, bár minimálisan több nő él ma az országban, mint férfi.

Érdekes ugyanakkor, hogy egyes oktatási területeken továbbra is nagyon durva férfidominancia tapasztalható. Matematikai és számítástechnikai diplomát fele annyi nő szerzett, mint férfi, a műszaki és ipari területeken pedig a férfi végzettekhez képest csak negyedannyi a nő. Ebből a matematika és számítástechnika ment át komolyabb változáson: bár már 1990-ban is több férfi rendelkezett ilyen végzettséggel, mint nő, a mostaninál jóval kisebb volt a férfiak fölénye (10 ezer és 7500 fő).

Nem véletlen, hogy több kezdeményezés is él manapság, amik azt tűzték ki célul, hogy növelik a lányok részvételét az informatikai oktatás területén, amitől nem képességeik, hanem inkább a társadalmi normák tartják őket távol. Ha itt is áttörés történik, akkor még gyorsabb ütemben nőhet a diplomás nők száma a férfiakhoz képest.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.