Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Stiller Ákos
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának oktatói a 21 Debreceni Professzor néven létrehozott Facebook-oldalon tették közzé nyilatkozatukat.
Azt írják, látva az elmúlt évek néhány eseményét, tendenciáit, aggodalmunkat kell kifejezniük. "Sokáig úgy gondoltuk, hogy a mi nagy múltú intézményünknél lényeges kérdésekben - például rektorválasztáskor - nem születhet az egyetemi polgárok jelentős többségének akaratával ellentétes döntés. Négy évvel ezelőtt mégis az a pályázó lett a rektor, akit az akkori szenátusnak csupán egyharmada támogatott és saját intézménye, illetve az egyetem legnagyobb nemzetközi elismertségű karai elutasítottak. A miniszter ezt figyelmen kívül hagyó, érthetetlen és nem indokolt döntése után a következő ciklusra értelemszerűen már nem is akadt kihívója a politika által kijelölt rektornak. Így kezdődött egy olyan vezetési irányvonal, amely az egyetem szenátusán keresztül látszólag betartja a demokratikus döntéshozatal szabályait, a valóságban azonban nem képviseli az egyetem polgárainak nézeteit" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: az elmúlt években több dicséretes fejlesztés is történt az egyetemen például mérnöki, informatikai területen, ugyanakkor kevésbé büszkék arra, hogy "olyan képzések, fejlesztési területek kerültek előtérbe és kaptak országos visszhangot, amelyek a rektori vezetés jól behatárolt köréhez erősen kötődtek. Ezek többsége távol esik egyetemünk szellemiségétől, ugyanakkor az egyetem eddigi hírnevét megalapozó hagyományos, nemzetközi beágyazottságú területeinek helyi kezdeményezésű fejlesztéseiről alig hallani".
A professzorok szerint a szűkebb egyetemi vezetés és a funkcióját vesztett szenátus elszakadt az egyetemi közösség véleményétől, akaratától. Szimbolikus esetnek tartják Mocsai Lajos kitüntetését, akit megfelelő tudományos teljesítmény híján az illetékes kari és egyetemi tudományos testületek nem kívántak díszdoktorrá kinevezni, a szenátus a szabályok „kreatív alkalmazásával” mégis odaítélte a tudományos elismerést, annak értékét örökre devalválva ezzel".
Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgárrá avatása is hasonló üzenetet hordoz. "Az orosz elnök munkásságát, érdemeit nem kívánjuk megítélni, az azonban egészen nyilvánvaló, hogy az egyetemi polgárok nagy többsége nem támogatja a cím odaítélését. A szenátusi támogatás egészen távol áll a magánbeszélgetéseken kirajzolódó véleményektől. A fortélyos félelem igazgatásának korszakát idézik azok a sokunk által ismert történetek, amikor egyes kollégáinkra különböző eszközökkel nyomást gyakoroltak, hogy ne próbáljanak egyéni véleményt megfogalmazni" - olvasható a közleményben, amelyet Fábián István, a Debreceni Egyetem volt rektora és Bazsa György, az akkreditációs bizottság volt elnöke mellett Bányai István, Beke Dezső, Brücher Ernő, Csorba Péter, Daróczy Zoltán, Farkas Etelka, Gáspár Attila, Gát György, Kónya József, Kövér Katalin, Lente Gábor, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy Noémi, Páles Zsolt, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Trócsányi Zoltán és Várnagy Katalin is aláírt.
Egy vezető nem nyilatkozhat így - megszólalt a Debreceni Egyetem volt rektora
Eddig nem érte retorzió a Vlagyimir Putyin egyetemi díszpolgári címe elleni tiltakozás miatt - mondta a Népszavának Fábián István tanszékvezető, a Debreceni Egyetem volt rektora. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem szenátusa augusztus közepén úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak.
