A Debreceni Egyetem vezetése a szenátuson keresztül "látszólag betartja a demokratikus döntéshozatal szabályait, a valóságban azonban nem képviseli az egyetem polgárainak nézeteit" - írja huszonegy debreceni professzor a Facebookon.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának oktatói a 21 Debreceni Professzor néven létrehozott Facebook-oldalon tették közzé nyilatkozatukat.
Azt írják, látva az elmúlt évek néhány eseményét, tendenciáit, aggodalmunkat kell kifejezniük. "Sokáig úgy gondoltuk, hogy a mi nagy múltú intézményünknél lényeges kérdésekben - például rektorválasztáskor - nem születhet az egyetemi polgárok jelentős többségének akaratával ellentétes döntés. Négy évvel ezelőtt mégis az a pályázó lett a rektor, akit az akkori szenátusnak csupán egyharmada támogatott és saját intézménye, illetve az egyetem legnagyobb nemzetközi elismertségű karai elutasítottak. A miniszter ezt figyelmen kívül hagyó, érthetetlen és nem indokolt döntése után a következő ciklusra értelemszerűen már nem is akadt kihívója a politika által kijelölt rektornak. Így kezdődött egy olyan vezetési irányvonal, amely az egyetem szenátusán keresztül látszólag betartja a demokratikus döntéshozatal szabályait, a valóságban azonban nem képviseli az egyetem polgárainak nézeteit" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: az elmúlt években több dicséretes fejlesztés is történt az egyetemen például mérnöki, informatikai területen, ugyanakkor kevésbé büszkék arra, hogy "olyan képzések, fejlesztési területek kerültek előtérbe és kaptak országos visszhangot, amelyek a rektori vezetés jól behatárolt köréhez erősen kötődtek. Ezek többsége távol esik egyetemünk szellemiségétől, ugyanakkor az egyetem eddigi hírnevét megalapozó hagyományos, nemzetközi beágyazottságú területeinek helyi kezdeményezésű fejlesztéseiről alig hallani".
A professzorok szerint a szűkebb egyetemi vezetés és a funkcióját vesztett szenátus elszakadt az egyetemi közösség véleményétől, akaratától. Szimbolikus esetnek tartják Mocsai Lajos kitüntetését, akit megfelelő tudományos teljesítmény híján az illetékes kari és egyetemi tudományos testületek nem kívántak díszdoktorrá kinevezni, a szenátus a szabályok „kreatív alkalmazásával” mégis odaítélte a tudományos elismerést, annak értékét örökre devalválva ezzel".
Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgárrá avatása is hasonló üzenetet hordoz. "Az orosz elnök munkásságát, érdemeit nem kívánjuk megítélni, az azonban egészen nyilvánvaló, hogy az egyetemi polgárok nagy többsége nem támogatja a cím odaítélését. A szenátusi támogatás egészen távol áll a magánbeszélgetéseken kirajzolódó véleményektől. A fortélyos félelem igazgatásának korszakát idézik azok a sokunk által ismert történetek, amikor egyes kollégáinkra különböző eszközökkel nyomást gyakoroltak, hogy ne próbáljanak egyéni véleményt megfogalmazni" - olvasható a közleményben, amelyet Fábián István, a Debreceni Egyetem volt rektora és Bazsa György, az akkreditációs bizottság volt elnöke mellett Bányai István, Beke Dezső, Brücher Ernő, Csorba Péter, Daróczy Zoltán, Farkas Etelka, Gáspár Attila, Gát György, Kónya József, Kövér Katalin, Lente Gábor, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy Noémi, Páles Zsolt, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Trócsányi Zoltán és Várnagy Katalin is aláírt.
Egy vezető nem nyilatkozhat így - megszólalt a Debreceni Egyetem volt rektora
Eddig nem érte retorzió a Vlagyimir Putyin egyetemi díszpolgári címe elleni tiltakozás miatt - mondta a Népszavának Fábián István tanszékvezető, a Debreceni Egyetem volt rektora. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem szenátusa augusztus közepén úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
