Odapörkölt huszonegy professzor a Debreceni Egyetem vezetőinek

A Debreceni Egyetem vezetése a szenátuson keresztül "látszólag betartja a demokratikus döntéshozatal szabályait, a valóságban azonban nem képviseli az egyetem polgárainak nézeteit" - írja huszonegy debreceni professzor a Facebookon.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának oktatói a 21 Debreceni Professzor néven létrehozott Facebook-oldalon tették közzé nyilatkozatukat.

Azt írják, látva az elmúlt évek néhány eseményét, tendenciáit, aggodalmunkat kell kifejezniük. "Sokáig úgy gondoltuk, hogy a mi nagy múltú intézményünknél lényeges kérdésekben - például rektorválasztáskor - nem születhet az egyetemi polgárok jelentős többségének akaratával ellentétes döntés. Négy évvel ezelőtt mégis az a pályázó lett a rektor, akit az akkori szenátusnak csupán egyharmada támogatott és saját intézménye, illetve az egyetem legnagyobb nemzetközi elismertségű karai elutasítottak. A miniszter ezt figyelmen kívül hagyó, érthetetlen és nem indokolt döntése után a következő ciklusra értelemszerűen már nem is akadt kihívója a politika által kijelölt rektornak. Így kezdődött egy olyan vezetési irányvonal, amely az egyetem szenátusán keresztül látszólag betartja a demokratikus döntéshozatal szabályait, a valóságban azonban nem képviseli az egyetem polgárainak nézeteit" - olvasható a közleményben.

Hozzáteszik: az elmúlt években több dicséretes fejlesztés is történt az egyetemen például mérnöki, informatikai területen, ugyanakkor kevésbé büszkék arra, hogy "olyan képzések, fejlesztési területek kerültek előtérbe és kaptak országos visszhangot, amelyek a rektori vezetés jól behatárolt köréhez erősen kötődtek. Ezek többsége távol esik egyetemünk szellemiségétől, ugyanakkor az egyetem eddigi hírnevét megalapozó hagyományos, nemzetközi beágyazottságú területeinek helyi kezdeményezésű fejlesztéseiről alig hallani".

A professzorok szerint a szűkebb egyetemi vezetés és a funkcióját vesztett szenátus elszakadt az egyetemi közösség véleményétől, akaratától. Szimbolikus esetnek tartják Mocsai Lajos kitüntetését, akit megfelelő tudományos teljesítmény híján az illetékes kari és egyetemi tudományos testületek nem kívántak díszdoktorrá kinevezni, a szenátus a szabályok „kreatív alkalmazásával” mégis odaítélte a tudományos elismerést, annak értékét örökre devalválva ezzel".

Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgárrá avatása is hasonló üzenetet hordoz. "Az orosz elnök munkásságát, érdemeit nem kívánjuk megítélni, az azonban egészen nyilvánvaló, hogy az egyetemi polgárok nagy többsége nem támogatja a cím odaítélését. A szenátusi támogatás egészen távol áll a magánbeszélgetéseken kirajzolódó véleményektől. A fortélyos félelem igazgatásának korszakát idézik azok a sokunk által ismert történetek, amikor egyes kollégáinkra különböző eszközökkel nyomást gyakoroltak, hogy ne próbáljanak egyéni véleményt megfogalmazni" - olvasható a közleményben, amelyet Fábián István, a Debreceni Egyetem volt rektora és Bazsa György, az akkreditációs bizottság volt elnöke mellett Bányai István, Beke Dezső, Brücher Ernő, Csorba Péter, Daróczy Zoltán, Farkas Etelka, Gáspár Attila, Gát György, Kónya József, Kövér Katalin, Lente Gábor, Losonczi László, Maksa Gyula, Nagy Noémi, Páles Zsolt, Sóvágó Imre, Tóth Imre, Trócsányi Zoltán és Várnagy Katalin is aláírt.

Egy vezető nem nyilatkozhat így - megszólalt a Debreceni Egyetem volt rektora

Eddig nem érte retorzió a Vlagyimir Putyin egyetemi díszpolgári címe elleni tiltakozás miatt - mondta a Népszavának Fábián István tanszékvezető, a Debreceni Egyetem volt rektora. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem szenátusa augusztus közepén úgy döntött, hogy egyetemi díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyinnak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.