Rétvári arról beszélt, hogy sikerült rendezni a felsőoktatásban dolgozók bérét, holott még folynak a tárgyalások.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap, egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy idén 5 százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozók bére, és a magasabb fizetést épp a napokban kapták meg.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) ma közleményben reagált az államtitkár szavaira. Azt írják:
Az FDSZ Elnöksége értetlenül áll Rétvári Bence parlamenti államtitkár úr szokatlan időben - vasárnap délelőtt - elhangzott sajtónyilatkozata előtt, amelyben örömét fejezte ki a felsőoktatásban - szerinte - megnyugtató módon végbement bérrendezés miatt.
A szakszervezet elnöksége szerint azért furcsa Rétvári bejelentése, mert ők még javában tárgyalnak a bérrendezésről Palkovics László oktatási államtitkárral, illetve a Rektori Konferencia képviselőivel.
Rétvári vasárnap az MTI szerint azt mondta,
Egy egyetemi tanár korábban 437 ezer forintot keresett, ez tavaly 503 ezerre, idén januártól 528 ezerre nőtt, jövőre pedig 554 ezerre ugrik. Míg egy adjunktus a béremelési program előtt 218 ezer forintot kapott, tavaly már 251 ezret, idéntől 264 ezret, és ez jövőre 277 ezerre nő. A tanársegédek mintegy 175 ezer forintos fizetése mindeközben tavaly 201 ezerre, idén 211 ezerre módosult, jövőre pedig 221 ezer lesz.
Az FDSZ közleményében pedig a következő áll:
A 2015-ben bejelentett, 3 évre elhúzódó oktatói/kutatói bérrendezés éppen a legjobban rászoruló fiatal oktatókat alig érinti, a tanáraink egy részének garantált illetménye lényegesen alacsonyabb azóta, hogy átsorolták őket oktatói állományba, az oktatást segítő magasan kvalifikált, nagy tapasztalattal rendelkező technikai személyzet (könyvtárban, laborokban, gazdasági adminisztrációban dolgozók) 2008 óta (!) egyetlen fillér garantált béremelést sem kapott.
A közlemény végén még odaszúrnak az államtitkárnak: "A nyilatkozat elhangzása után az FDSZ Elnökségében felmerül a gyanú, hogy Rétvári államtitkár úrnak vagy nincs tudomása az érintett felsőoktatási terület rétegzettségéről (oktatók/kutatók, tanárok, dolgozók), vagy nem néz szembe a tényekkel."
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
