Nem a felsőoktatás gyártja a munkanélkülieket, hiszen a felsőoktatásból kikerülők majdnem 99 százalék állást talál, a...
Nem a felsőoktatás gyártja a munkanélkülieket, hiszen a felsőoktatásból kikerülők majdnem 99 százalék állást talál, a munkanélküliek többsége a nyolc osztállyal sem rendelkezők köréből kerül ki - mondta Csaba László közgazdászprofesszor csütörtökön az MKB Bank budapesti befektetési konferenciáján. Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Mivel a világgazdasági folyamatok hosszabb távú trendje a kutatás-fejlesztés (K+F) igényes ágazatok-, üzleti szolgáltatások sikeréről szól, a felsőoktatás fejlesztése legalább olyan jó befektetés, mint a szakmunkásképzés - jelezte a CEU egyetemi tanára. Az akadémikus megjegyezte: érthetetlen, hogy miért kell egy egyetemnek 8 karral rendelkeznie, hiszen ennek alapján "a CEU például nem egyetem, hanem csak egy szakiskola lesz, de nevezhetjük plébániának is".
Miközben Magyarország a GDP egy százalékát fordítja K+F kiadásokra, - s ezen belül is az üzleti szféra kisebbségben van -, addig a sikeres országok ennek többszörösét költik rá. Az ebből levonható tanulság is a felsőoktatás fejlesztésének fontoasságát mutatja. Csaba László az évi 7 százalékos növekedést produkáló India példáját emelte ki, ahol a szofter szolgáltatásból származó export ötször annyit hoz, mint a mezőgazdasági kivitel.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
