Így kaphattok havi 150-220 ezer forint ösztöndíjat - külföldi részképzés

Március 10-ig pályázhattok a Campus Hungary ösztöndíjaira: most egy olyan programot mutatunk be nektek, amellyel akár féléves részképzésen is részt vehettek, és ehhez még 150-220 ezer forintos támogatást is kaphattok.

  • Eduline

MTI Fotó: Marjai János

Kik pályázhatnak?

Azok a főiskolások és egyetemisták, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, és van legalább két lezárt félévük (MA/MSc és a PhD hallgatók esetében ez nem feltétel). Pályázhatnak olyan, a doktori disszertáció előtt álló PhD hallgatók is, akik a pályázat leadásához képest legfeljebb két évvel korábban abszolváltak.

A pályázat feltétele, hogy középfokú szinten beszéljétek a megpályázott tanulmányok munkanyelvét (ezt nyelvvizsgával kell igazolnotok), kapjatok fogadólevelet a választott egyetemtől, főiskolától, a küldő intézmény pedig támogassa a pályázatot. A hazaérkezés után szakmai beszámolót kell készíteni, és le kell adni a fogadó intézmény igazolásait is.

Milyen intézményekbe lehet pályázni?

Bármilyen külföldi intézménybe - akkreditált felsőoktatási intézménybe vagy kutatóintézetbe, múzeumba vagy levéltárba -, amelyet a küldő intézmény jóváhagyott.

Milyen hosszú lehet a részképzés?

Legalább tizenkettő, maximum huszonhat hét. Az ösztöndíjat 2013. április 30. és 2014. augusztus 31. között kell felhasználni.

Mekkora az ösztöndíj összege?

Havi 150-220 ezer forint. Ha tandíjat is kell fizetnetek a fogadó intézményben, ennél magasabb összegre is pályázhattok.

Meddig lehet pályázni?

A jelentkezési időszak február 10-től március 10-ig tart, a pályázatot a Campus Hungary oldalán nyújthatjátok be.

Mi alapján döntenek?

Az elbírálásnál a súlyozott féléves átlagot, a tudományos tevékenységet és a beadott munkatervet veszik figyelembe. Előnyt élveznek az OTDK-helyezettek, azok, akik műszaki vagy természettudományos területen tanulnak, illetve akik vállalják, hogy tanulmányaik alatt blogot írnak, élménybeszámolót készítenek, vagy hazatérésük után előadást tartanak. Előny az is, ha a kint elvégzett tanegységeket a küldő intézmény beszámítja az itthoni tanulmányaitokba.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu