CEU-tüntetés: ha elfogadják a törvényt, ismét utcára vonulnak

Nagyjából tízezren értek a Kossuth térre a vasárnap délután kezdődött tüntetésen. Majdnem este nyolcig tartottak a beszédek, melyek végén a szervezők ígéretet tettek arra, hogy ismét utcára vonulnak, ha elfogadják a törvényt.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

Több ezren érkeztek meg a Kossuth térre este hét óra tájékán, a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosító javaslat ellen tiltakozva. Egyes becslések szerint 8-10 ezren gyűlhettek össze a Fővám térről a Parlamenthez vezető úton.

Törley Katalin, a Tanítanék Csoport egyik vezetője általánosságban az oktatás szabadságának fontosságáról beszélt, és szólt arról is, hogy a kormány az érintettekkel való egyeztetés nélkül vezette be a kötelező szakmai érettségit. A kormány tevékenysége Törley szerint az oktatásban "vagy káros, vagy törvénytelen, vagy mindkettő".

A beszédek egyébként kisség lassan döcögtek, mert minden szót tolmácsoltak a színpadról.

A CEU egyik diákja, Daria Dubovka is felszólalt. Ő a szentpétervári Európa Egyetem sorsát hozta fel, korábban ő is oda járt. Nemrég az egyetemet bezáratta az orosz kormány.

Gál András, a CEU keresztény diákkörének vezetője is beszélt. Ő azt mondta, sokan furcsa szemmel néznek rá, amikor a körről beszél, nem gondolják, hogy liberálisnak gondolt intézményben ilyesmi is működhet.

A felszólalások végén a szervezők ígérik, ha hétfőn elfogadják a törvényt a Parlamentben, ismét az utcára vonulnak.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.