Kósa Lajos szerint marad Budapesten a CEU, a Bécsbe költözése csak blöff

Kósa Lajos szerint a Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni.

  • Eduline
Fazekas István

A Népszava Kósa Lajossal készített interjújában a Közép-európai Egyetem ügye is szóba került. A héten jár le ugyanis a határidő, amit a CEU adott a kormánynak, hogy megállapodjanak az egyetem jövőjéről Magyarországon. Ha nem változik semmi, Bécsbe költöznek.

A Közép-Európai-Egyetem Budapesten fog maradni. Nem végez graduális, csak posztgraduális képzést, itt van Budapest belvárosában, nem tennék nagy összeget arra, hogy elmegy.

Kósa Lajos szerint az egyetem esetleges Bécsbe költözése csak blöff. "Én Torontóba költözök attól, hogy vettem egy torontói képeslapot és hazaküldöm? Nem fognak elköltözni. Nem is akarnak elköltözni, mert jól látják: Budapest jobb hely, mint Bécs" - tette hozzá a politikus.

Megvan, hol folytatja a CEU az oktatást, ha Bécsbe költözik az egyetem

Egy kórház műemléki épületegyüttese lesz a CEU bécsi campusa. A kormánynak még egy hete van dönteni, ha továbbra sem ír alá, az egyetem költözik. Egy felújított kórházba költözik a CEU Bécsben - írja a hvg.hu. Rég eldőlt, hogy az Otto Wagner-kórházba költözik az egyetem, amely még egy hétig vár, hogy a kormány írásba adja, megfelel a CEU-törvénynek az egyetem működése.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.