"Dékáni pozíciómról és szenátusi tagságomról lemondó nyilatkozatom közzétételét követően, arra reagálva Torma András...
"Dékáni pozíciómról és szenátusi tagságomról lemondó nyilatkozatom közzétételét követően, arra reagálva Torma András nyílt levelében gyalázkodást és jogi lépéseket emleget, miközben egyenlőséget tesz a nyelvvizsga dokumentációjára vonatkozó tények és az egyetem hírneve között" - írja Barkai László, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának volt dékánja az eduline-nak eljuttatott nyilatkozatában.
Barkai múlt hét szerdán mondott le posztjáról, mivel kifogásolja a frissen kinevezett rektor, Torma András nyelvvizsga-bizonyítványát, amely a rektori poszt feltétele. Torma 1991-ben honosította a Bécsi Egyetemen kapott bizonyítványát, amely azonban a dékán szerint csak a tanfolyam elvégzését igazolta, és nem is az elvárt B2-es, csak a B1-es szintnek felelt meg. Pénteken a rektor nyílt levelében azt írta: az Állami Nyelvvizsga Bizottság előtt vizsgát is tett, nyelvtudását pedig soha egyetlen testület sem kérdőjelezte meg. "Az ügy megnyugtató rendezése megkívánja, hogy egyetemünk, valamint személyiségi jogaim védelme érdekében a szükséges jogi lépéseket megtegyem" - fogalmazott.
Barkai most úgy reagált: "azt, hogy a valós tényeket bemutató lemondó nyilatkozatom minek minősül, azt minden olvasó meg tudja ítélni. Az, hogy a Bécsi Egyetem, az Osztrák Intézet és az Osztrák Köztársaság szakminisztériuma által tett egybehangzó nyilatkozatok ellen milyen jogi lépések tehetők, Torma András jogvégzett emberként nyilván el fogja tudni dönteni".
A volt dékán szerint elgondolkodtató, hogy a rektori pályázati eljárásban Torma András az összes pályázó közül egyedüliként nem járult hozzá ahhoz, hogy pályázatát a Miskolci Egyetem honlapjára feltöltsék, és így azt a széles nyilvánosság megismerhesse. "Ugyanakkor a valóságot feltáró lemondó nyilatkozatomat dr. Torma András – immár rektorként - az egyetem honlapjáról levetette, miközben saját nyilatkozatát ugyanott közzétette" - írja.
Barkai hozzáteszi: Torma most feltette az egyetem honlapjára nyelvismeretének dokumentumait, és jogszabályra, illetve arra hivatkozott, hogy különbözeti nyelvvizsgát tett. "Mind a közzétett dokumentumok, mind az általa hivatkozott jogszabály azonban jól ismertek, új információval nem szolgálnak. Az egyetlen új elem tehát, hogy Torma András azzal védekezik, hogy papírjának honosítása során különbözeti vizsgát is tett".
A volt dékán szerint a különbözeti vizsga letételét azonban a honosítási okirat nem bizonyítja, a dokumentum erről nem tesz említést, csupán azt deklarálja, hogy az Állami Nyelvvizsga Bizottság „ezt a bizonyítványt”, vagyis önmagában a bemutatott német nyelvű okiratot honosította. "A bizottság tehát nem szabta a honosítás feltételeként a különbözeti nyelvvizsga letételét, mely ha feltétel lett volna, akkor Torma Andrásnak arról külön okirattal kellene rendelkeznie" - írja. "Mindezek alapján Torma András papírjának honosítási eljárására vonatkozó kételyek továbbra is fennállnak" - zárul a közlemény.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
