A Die Presse című osztrák lap keddi számában azt írta, hogy Magyarországon szaporodnak az antiszemita jelenségek, s az...
A Die Presse című osztrák lap keddi számában azt írta, hogy Magyarországon szaporodnak az antiszemita jelenségek, s az egyetemek sem kivételek. A konzervatív újság felidézi, hogy Heinrich Schmidinger, az osztrák egyetemek konferenciájának elnöke a lapnak adott korábbi interjúban arra figyelmeztetett, hogy a magyar egyetemek e jelenségek miatt a partvonalon kívülre kerülhetnek.
Most csatlakozott hozzá Karlheinz Töchterle néppárti (ÖVP) tudományos miniszter, aki a minapi budapesti munkalátogatáson szóvá tette az antiszemita jelenségeket.
Töchterle a bécsi újságnak elmondta, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere "nagy érzékenységet tanúsított a téma iránt", s kifejtette, hogy az antiszemita jelenségek a magyar felsőoktatásban elsősorban az ELTE-t, ott is egy bizonyos hallgatói csoportot érintenek. A magyar miniszter arról biztosította vendégét, hogy a magyar kormány a törvényes kereteken belül mindent megtesz az antiszemita tendenciák megakadályozására - írta a bécsi újság.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
