A Die Presse című osztrák lap keddi számában azt írta, hogy Magyarországon szaporodnak az antiszemita jelenségek, s az...
A Die Presse című osztrák lap keddi számában azt írta, hogy Magyarországon szaporodnak az antiszemita jelenségek, s az egyetemek sem kivételek. A konzervatív újság felidézi, hogy Heinrich Schmidinger, az osztrák egyetemek konferenciájának elnöke a lapnak adott korábbi interjúban arra figyelmeztetett, hogy a magyar egyetemek e jelenségek miatt a partvonalon kívülre kerülhetnek.
Most csatlakozott hozzá Karlheinz Töchterle néppárti (ÖVP) tudományos miniszter, aki a minapi budapesti munkalátogatáson szóvá tette az antiszemita jelenségeket.
Töchterle a bécsi újságnak elmondta, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere "nagy érzékenységet tanúsított a téma iránt", s kifejtette, hogy az antiszemita jelenségek a magyar felsőoktatásban elsősorban az ELTE-t, ott is egy bizonyos hallgatói csoportot érintenek. A magyar miniszter arról biztosította vendégét, hogy a magyar kormány a törvényes kereteken belül mindent megtesz az antiszemita tendenciák megakadályozására - írta a bécsi újság.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
