Balog Zoltán: az antiszemita jelenségek elsősorban az ELTE-t érintik

A Die Presse című osztrák lap keddi számában azt írta, hogy Magyarországon szaporodnak az antiszemita jelenségek, s az...

  • MTI

A Die Presse című osztrák lap keddi számában azt írta, hogy Magyarországon szaporodnak az antiszemita jelenségek, s az egyetemek sem kivételek. A konzervatív újság felidézi, hogy Heinrich Schmidinger, az osztrák egyetemek konferenciájának elnöke a lapnak adott korábbi interjúban arra figyelmeztetett, hogy a magyar egyetemek e jelenségek miatt a partvonalon kívülre kerülhetnek.

Matricák az ELTE médiatanszékén
Facebook

Most csatlakozott hozzá Karlheinz Töchterle néppárti (ÖVP) tudományos miniszter, aki a minapi budapesti munkalátogatáson szóvá tette az antiszemita jelenségeket. 

És a válaszmatrica
ELTE Online

Töchterle a bécsi újságnak elmondta, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere "nagy érzékenységet tanúsított a téma iránt", s kifejtette, hogy az antiszemita jelenségek a magyar felsőoktatásban elsősorban az ELTE-t, ott is egy bizonyos hallgatói csoportot érintenek. A magyar miniszter arról biztosította vendégét, hogy a magyar kormány a törvényes kereteken belül mindent megtesz az antiszemita tendenciák megakadályozására - írta a bécsi újság.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.